A diplomások közül talán az orvosok azok, akiket a legkevésbé érinthet a recesszió, hiszen betegek mindig lesznek, a gyógyító pedig Nagy-Britanniában és Svédországban igen kevés. Ezért ott nem azért várják tárt karokkal a kelet-európai doktorokat, mert kevesebb pénzért is elvégzik ugyanazt a munkát. Korábban hiányszakma volt – főleg Németországban és Ausztriában – a mérnök és az informatikus. Most a nagyobb ipari gyártó cégek, például az autógyárak, illetve a beszállítóik visszafogták a termelést.
Vannak olyan szakmák – például a hentes, mészáros, kőműves – amelyekből igazi hiány tapasztalható Nyugat-Európában. Nemcsak azért, mert alig van ilyen típusú képzésük, hanem némely munka elvégzése „derogál” a helybélieknek. Ezért keresnek külföldi munkást például gyümölcsszedésre és más mezőgazdasági munkára is. A pénzügyi vagy az adminisztrációs feladatokat az „őslakosok” azért nem vállalták el korábban, mert kevesellték a bért. Előreláthatólag az állásukat vesztett helyi szakemberek a megélhetés miatt kevesebb pénzért is elmennek dolgozni, így kiszorulhatnak a keletről érkezettek a munkaerőpiacukról.
Mégis toboroznak
Nyugat-Magyarországon alig lehet jó vendéglátó-ipari munkást találni: akik egy kicsit is beszélnek németül, már Ausztriában dolgoznak, vagy ingázóként, vagy kitelepültek. A két ország közti határmenti egyezmény értelmében: ha egy magyar állampolgárnak egy éven keresztül a nyugati szomszédunknál bejelentett munkája van, akkor utána megkapja a korlátlan engedélyt.
Vendéglátósokat vár Norvégia is. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálaton keresztül toboroz a norvég munkaügyi hivatal szakácsokat és pincéreket szeptember 1-jei kezdéssel. Feltétel a jó angoltudás, de előny egy skandináv nyelv ismerete is – ez utóbbi azonban a magyar szakmunkások elenyésző részére jellemző. Az állások elnyeréséhez szükséges a szakképesítés, a több éves gyakorlat és a csapatszellem, illetve a migrációs – de akár az emigrációs – hajlandóság is. A hirdetésből kiderül: annyira szeretnék “megcsípni” a jó szakembereket, hogy akár családostól is fogadják a megfelelő munkaerőt.
Alig egy hónap telt el a Német Szövetségi Munkaügyi Szervezet magyarországi toborzása óta. Ott konkrét állásokat nem ajánlottak, csak a pályázatokat gyűjtötték be, és a későbbiekben értesítik a szakképzett, németül jól beszélő jelentkezőket, hogy hol dolgozhatnak majd. Az uniós álláskereső állásportál honlapján tavaly nyár végén még 270 ezer németországi állásajánlat szerepelt, mostanra szinte csak feleannyit, 180 ezret kínálnak a tagállamok munkavállalóinak. A magyar szakmunkásoknak azonban jó híre van külföldön, és a hiányszakmákra – mint a szobaasszony, az ács vagy a beteggondozó – amúgy sem találnak a német munkaadók helyi dolgozókat.
A külügy óva int
Dánia május elsejétől – tizenkettedik régi uniós államként – megnyitotta a munkaerőpiacát a kelet-európai EU-munkavállalók előtt. Az Egyesült Királyság anno az elsők között engedte be a magyarokat, most azonban szigorítani akar. A gazdasági válság felszínre hozta az esélyegyenlőség kérdését: több politikus és helyi szervezet szerint az őshonos briteket kellene előnyben részesíteni az álláskeresésnél, a munkások pedig sztrájkokkal és tüntetésekkel tiltakoztak a bevándorlók ellen, akik szerintük elveszik tőlük a munkát.
A Külügyminisztérium felhívta a külföldre induló dolgozók figyelmét, hogy nagyon figyeljenek oda, nehogy becsapják őket. Továbbra is a legtöbben Nagy-Britanniában próbálnak munkát keresni, épp ezért – a nagy számok törvénye alapján – itt a legmagasabb a bajba jutott magyar munkavállalók aránya. A pórul jártak közül hetente több tucatnyian jelentkeznek a londoni magyar konzulátuson, részben tanácsot, részben pedig azt kérve, hogy juttassák haza őket, miután pénzük elfogyott. De Írországban, Németországban, Hollandiában és Spanyolországban is sokan pórul járnak.
A szakma és a nyelvtudás hiánya mellett általában két dolog okoz gondot. Egyrészt amikor elindulnak nincs semmilyen állásajánlat a tarsolyukban, és a válság miatt már nem tudnak „az utcáról” elhelyezkedni; másrészt a munkaadó nem tartja be a korábban kialkudott feltételeket. A tárca szerint tanácsos már itthonról előkészíteni a munkavállalást, nehogy utólag érje kellemetlen meglepetés a kiutazókat. A minisztérium honlapján olvasható 10+1 jó tanács a külföldi munkavállalás buktatóira hívja fel a figyelmet.
