Pénzügy

Átvágnák a diákokat

Amire mind a fiatal-, mind a nagykorú diákmunkásoknak vigyázniuk kell: soha ne dolgozzanak szerződés nélkül. A munkaadók sokszor a megbeszélt összegnél kevesebb fizetést akarnak adni, túlóráztatnák vagy nehezebb feladatokra osztanák be a tapasztalatlan diákokat.

Előfordulhat, hogy a munkaadók be akarják csapni a még iskolába járó alkalmazottaikat. Pedig ők a munkaerőpiacon a legolcsóbb dolgozók, még akkor is, ha a vállalkozók betartanak minden jogszabályt. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium éppen ennek a megelőzésére törekszik egy kisokossal.

Ám fontos tudni, hogy a fiatal dolgozókat védő jogszabály csak a 18 évet még be nem töltöttekre vonatkozik: a munkaidejük napi 8 óránál egy perccel sem lehet több, és heti 40 óránál nem dolgozhatnak többet. Ha a munkaidő meghaladja a napi 4 és fél órát, akkor 30 percnyi munkaközi szünet jár. Két munkanap között pedig kötelezően el kell telnie 12 órának, illetve a diákok nem végezhetnek éjszakai, rendkívüli, készenléti vagy ügyeleti munkát.

A diákok elégedetlenek

Egy felmérés szerint a diákoknak csak a fele volt csak elégedett az iskola- szövetkezetekkel 2007-ben. A középiskolásoknak és a felsőoktatásban tanulóknak csaknem a fele (40 és 45 százalékuk) nyilatkozott úgy, hogy a szövetkezet nem teljesítette a szerző- dés feltételeit, így valami- lyen hátrány érte. A legjel- lemzőbb panasz az volt, hogy nem kapták meg idő- ben a pénzüket vagy más munkát adtak nekik, mint amire eredetileg szerződtek. Ám mindkét korcsoport tizede hozzátette: a diák- munkával olyan tapasztala- tokat szerzett, amelyek később előnyt jelentettek.

A diákoknak – akkor is, ha már elmúltak 18 évesek – az iskolaszövetkezetek nyújthatnak védelmet. „A Fürge Diáktól a fizetést akkor is megkapják a diákok, ha a cégek nem utalják át időben. Ha pedig nem azt a munkát végeztetik a diákokkal, amiben előzetesen megállapodtunk, akkor többé nem szerződünk a vállalkozással. Egyszer például Pécsre kerestek könnyű fizikai munkára diákmunkásokat, konkrétan drótkefézniük kellett a biciklivázakat a festés előtt. Amikor kimentünk, hogy leellenőrizzük a munkát, az egyik 16 éves fiú épp légkalapáccsal bontott egy cementlapot. Azonnal leállíttattuk a munkát” – mondta Simon Balázs, a diákszövetkezet kommunikációs vezetője.

Nehéz fülön csípni a szabálytalankodókat

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tavaly nyáron közel 140 munkáltatót ellenőrzött, közülük száznál is többnél valamilyen rendellenességet tapasztalt a nappali tagozatos diákok foglalkoztatása során. Az adatok szerint 20 százalékkal több a szabálytalanság a diákmunka körül, mint a munkaerőpiacon általában.

A feketefoglalkoztatás a leggyakoribb vétség – a 615 ellenőrzött tanulóból 165-nél ez volt a helyzet –, de a munkavédelmi hiányosságok is jellemzőek. A gyerekmunka – azaz a 15 évesnél fiatalabbak alkalmazása – hazánkban nem annyira elterjedt, ám tavaly erre is volt példa: az M6-os építésénél a felügyelőség „lefülelt” egy 13 éves gyereket. Ez igen súlyos jogsértés, ezért amellett, hogy az őt alkalmazó cég ellen eljárást indítottak, az OMMF az ügyet az illetékes gyámhatóság elé terjesztette.

A munkáltatók arra számítanak, hogy a néhány hetes vagy akár csak pár napos munkaviszony során nem derül fény a törvénytelenségekre. „A csaló munkaadók hozzáállásával nemcsak az a gond, hogy megkárosítják a fiatalokat, hanem a rossz példa eltorzíthatja a diákok munkához való viszonyát, hozzáállását is. Ők az első munkatapasztalatokat szerzik meg ilyenkor, és ezek sokuknál bevésődnek az elkövetkezendő évtizedekre. Nem mindegy, hogy egy korrekt vagy egy simlis főnök mutatja meg nekik a munka világát” – mondta a Fürge Diák képviselője.

A diákszövetkezetek olcsóbbak

Az iskolai szövetkezeti tagsági jogviszony esetén egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni. Egy nappali tagozatos diák a tanulói jogviszony miatt biztosítottnak számít, ezért a tb sem az ő bérét terheli. Simon Balázs elmondta: azért maradnak fenn az iskolaszövetkezetek, azért tudnak jóval olcsóbb munkaerőt „szerveznek” a cégekhez. Az iskolaszövetkezeteknek mindig közép- vagy felsőfokú oktatási intézményhez kell kapcsolódniuk, felügyelőbizottságukban pedig helyet kapnak az iskolák delegáltjai is.

Ha viszont egy tanuló nem diákszövetkezeten keresztül vállal munkát, akkor a jövedelme adó- és járulékköteles. A tb sem tesz különbséget a felnőttként vagy tanulóként végzett munkák között. Így a fizetése után a foglalkoztató és a biztosított is az általános szabályok szerint köteles fizetni a járulékokat.

A kötelező szakmai gyakorlat kissé más: a törvény szerint az így dolgozó diáknak fizetést kell adni, amely a minimálbér 10-30 százaléka lehet. A foglalkoztató fedezi emellett a munkaruhájának a költségeit, ezt elszámolhatja az állam felé. Ha ennél magasabbak a kiadásai, a vállalkozó a különbözetet a Szakképzési Alapból visszaigényelheti.

A munkaerő-kölcsönzőknek nem tetszik

A diákszövetkezetek által kiközvetített diákok sokak szerint elveszik az állásokat például a halmozottan hátrányos helyzetben levő vagy a pályakezdő munkanélküliektől. A munkaadóknak sokkal jobban megéri a diákok alkalmazása, hiszen jóval kevesebbet kell értük fizetni, a fiatalságuk miatt többet bírnak és tanulékonyak. Simon azonban a magas munkanélküliségi rátát nem az ő tevékenységüknek tudja be. „140 ezer diák körülbelül kilencezer felnőtt munkáját végzi el” – tette hozzá. A jelenlegi 590 ezres munkanélküliségen ez nem olyan sokat változtatna.

Mint arról már korábban írtunk, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) már egy javaslatot is eljuttatott a kormánynak. A „felnőtt” munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cégek lehetséges megoldásként felvázolták: a döntéshozók szélesítsék ki a diákmunkákra vonatkozó kedvezményeket. Például ne csak az iskolaszövetkezeteknek járjon a járulékmentesség, hanem alanyi jogon a nappali tagozatos diákoknak, függetlenül attól, hogy hol dolgoznak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik