A pályakezdő álláskeresők száma ez év eleje óta rohamosan emelkedett, ám mostanra megállt. Ennek szezonális okai vannak: a fiatalok az iskolaév májusi-júniusi befejezése után egy-két hónapig megpróbálnak „magánúton” – újsághirdetések, internetes állásportálok vagy ismerősök révén – állást keresni. Azok, akiknek ez nem sikerül, augusztus táján rohamozzák meg a munkaügyi központokat.
Áprilisban 45 100 pályakezdő szerepelt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában, az összes álláskereső mintegy 8 százaléka korábban még soha nem dolgozott. Az adatok szerint egy hónap alatt 2,6 százalékkal (1200 fővel) lettek kevesebben, ám a számuk éves viszonylatban csaknem 15 százalékkal nőtt. Márciushoz képest a fővárosban, Pest, illetve Hajdú-Bihar megyében mértek csak csökkenést.
Az éves növekedés azokban a régiókban kiemelkedő, ahol az összes álláskereső létszáma is emelkedett. Közép-Magyarországon a harmadával, Közép- és Nyugat-Dunántúlon pedig több mint a felével nőtt az munkanélküli fiatalok mennyisége. A Dunától keletre fekvő területeken 2007-hez képest kissé könnyebben el tudtak helyezkedni. A pályakezdők azonban még mindig Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a vannak a legtöbben: mindkét régióban tízezren szerepelnek a munkaügyi központok adatbázisában.
A képzettek helyzete egyre aggasztóbb
A diplomás munkanélküliek nem tartoznak a „munkaügyi központba járást” felvállalók közé, a regisztrált munkanélkülieken belüli számarányuk az utóbbi években a fővárosban érzékelhető növekedésnek indult – vázolta Pirisi Károly, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal igazgatója egy konferencián.
A nyilvántartott álláskeresők összesen 569 ezren vannak, közülük 21 ezernél is többen diplomások. Jelentős részük eleve olyan képzettséget szerzett, amely nem kelendő a munkaerőpiacon: például bölcsészekből már régóta túlképzés van, ezért nagyon nehezen találnak állást. „Sok fiatal 18-19 évesen még nem tudja eldönteni, mi is akar lenni. Csak annyit tudnak, hogy a reáltárgyak nem igazán ’fekszenek’ nekik, ezért még adnak maguknak pár évet a döntésig. Ezalatt elvégeznek egy bölcsész szakot” – mondta Lipcsei András, a Pendl&Piswanger vezetője az FN-nek.
Míg a regisztrált munkanélküliek 33 százalékkal lettek többen 2004 áprilisa óta, addig az állástalan diplomások száma az öt év alatt közel megduplázódott. Ugyanezen időszak alatt a munkanélküli pályakezdők száma is „csak” az egyharmadával emelkedett.
Kevés vagy sok a diplomásunk?
Az OECD legutóbbi, 2008-as összesítése szerint más országokkal összehasonlítva Magyarországon túl alacsony, 17 százalékos a diplomások aránya, miközben az átlag 26 százalék. Az Oktatási körkép adatai szerint a diplomások arányát tekintve az Egyesült Államok és Norvégia toronymagasan vezet a maga 30 százalék feletti mutatójával. Hazánk – Lengyelország, Franciaország, Németország és Görögország társaságában – a középmezőnyben helyezkedik el. A sort Olaszország, Ausztria és Törökország zárja.
Ezzel szemben áll az Ecostat jelentése, amely szerint diplomástúlképzés figyelhető meg Magyarországon. Az oktatási intézmények tervezett igénybevételéről készített felmérésben kitérnek arra, hogy a középiskolás korú népesség csökkenése ellenére nem várható, hogy a felsőoktatásba jelentkezők száma lényegesen mérséklődjön. Ugyanerre a következtetésre jutott a Kölöknet.hu is: szerintük annyi férőhelyet kínál a magyar felsőoktatás, hogy a most általános iskolás első osztályos gyerekek közül mindenki bejuthat. Ugyanis 2008-ban a felsőoktatásban épp annyi volt a gólya, mint az elsős az általánosban.
Külföldön is gond van
Idén a tartósan munkanélküliek tábora leginkább diplomásokkal gyarapodott Finnországban. A Szakképzett és Vezető Beosztású Munkavállalók Szakszervezeti Szövetsége előrejelzése szerint a nyár folyamán az állástalanok száma ebben a körben sosem látott szintre emelkedhet és a 15 ezres rekordot is elérheti. A recesszió nagyon keményen érintette a diplomás és szakképzett finn munkavállalókat – írja a Helsinki Times alapján a Humán Rent Press. A tavalyi év azonos időszakához képest az üzleti végzettséggel rendelkezők körében kétötöddel, a mérnökök között egyharmaddal emelkedett a munkanélküliség. A válság mellett a másik ok az lehet, hogy ugrásszerűen megnőtt a magasan képzett finnek aránya, ez az elmúlt tizenöt év „gazdasági aranykorának” egyik hozadéka.
Az Egyesült Államokban a munkanélküli diplomásokat kisvállalkozásokhoz helyezték el az önkormányzatok, ingyenes segítőként – írja a New York Times. A JumpStart NYC-program során ötven korábbi pénzügyi szakértő tölt el tíz hetet olyan cégeknél, amelyek segítségre szorulnak üzletük elindításában vagy a terjeszkedésben.
A német gazdaság is egyre mélyebbre csúszik a recesszióban, a Szövetségi Munkaügyi Hivatal ezért az állásukat vesztett dolgozókat ideiglenesen államilag támogatott „transzfercégeknél” helyezné el. A tervek szerint ezeket a cégeket az állam finanszírozná, és a dolgozók az eredeti bérük kétharmadáért dolgoznának. Egy másik lehetőség a munkanélküliség csökkentésére Németországban az, hogy ha egy állástalan vállalkozásba kezd, a segélyt még fél éven keresztül megkapja. Ezzel próbálják segíteni az önfoglalkoztatást.
Itthon nincs külön munkaerő-piaci program, amellyel a diplomásokat segítenék álláshoz. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal projektjeinek leírásában szerepel, hogy a nem versenyképes végzettséggel rendelkezők vehetnek részt bennük. A Lépj egyet előre programra is jelentkeztek diplomások, ám ők nem részesülhettek támogatásban, őket – mint magasan képzetteket – elutasították.
