A KPMG felmérésének eredményei szerint a gazdasági válság előrelátóbbá tette a fiatal álláskeresőket. A végzős hallgatók 83 százaléka a kiszámíthatatlan viszonyok közepette is igyekszik hosszabb távra tervezni. Több mint kétharmaduk (72 százalék) pedig azt nyilatkozta, hogy recesszióban új területek, gazdasági szektorok iránt is nyitottá vált. Szinte minden megkérdezett megfontolja a külföldi munkavállalást is, ha így hasznos munkatapasztalatokra tehet szert, illetve ha ilyen munkalehetőség adódik – szemlézte a HR Magazine írását a Humán Rent Press.
A recesszió tanulásra késztet
Ruth Elwood, a KPMG szakértője szerint megdöbbentő, hogy napjaink diákjai többre becsülik a szakmai fejlődést, képzést a biztos állásnál (csak 28 százalékuknak fontos) és a jó fizetésnél, amely csak 11 százalékukat vonzza. „A munkaadóknak számolniuk kell azzal, hogy a holnap dolgozóit már nemcsak az első állásuk érdekli, de hosszabb távra is szeretnének tervezni. A gazdasági válság valószínűleg hosszan tartó változásokat hozott a tanulók ilyen irányú attitűdjében” – vonta le a kutatás tanulságát Elwood.
A brit felsőoktatási jelentkezési adatok szerint 12-13 százalékkal – 500 ezer fővel – növekedett a felvételizők száma, és az érettségizők mellett a 20 és 24 éves fiatalok is tovább akarnak tanulni. A magyarországi jelentkezőknél a 26 évesnél idősebb felvételizők jóval aktívabbak voltak, mint a fiatalabb, húszas éveiben járó korosztály: húszezernél is többen szeretnének továbbtanulni, a többségük a mesterképzéseken.
Már két éve 56 ezer diák felsőfokú képzését támo- gatja a magyar állam. 2009- től ehhez hozzáadódik 21 700 mesterszakos, illetve 12 500 felsőfokú szakkép- zésben részt vevő hallgató.
Sokan a válság miatt menekülnek bele egy újabb képzésbe, hiszen nem tudnak elhelyezkedni a végzettségükkel. Ők két dologban reménykednek: mire elvégzik az egyetemet, vége a recessziónak, vagy az új diplomájukkal találnak egy jó állást. Az Egyesült Királyságban a közgazdaságtan, a politológia, a matematika a legnépszerűbb szak, de az óvónői, tanítói és a tanári pályák iránt is egyre nagyobb az érdeklődés.
Itthon is megnőtt a tanulási kedv: az idén 127 500-an jelentkeztek a felsőoktatásba, 27 ezerrel többen, mint tavaly. 56 ezer főt vesznek fel államilag támogatott képzésre, és tavalyhoz képest ezerötszázzal többen jelentkeztek valamilyen felsőfokú szakképzésre is. Nálunk is a gazdasági képzések vezetnek, a tíz legnépszerűbb alapszak közül négy, a mesterszakoknál pedig hét erről a területről került ki.
