Az informatikai mesterképzések közül februárban több nem indult el, ugyanis nem volt elég jelentkező. Manherz Károly az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási szakállamtitkára a 2009-es jelentkezési adatokról szóló sajtótájékoztatón kifejtette: ennek az lehet az oka, hogy az alapképzést befejező informatikusokat azonnal felszippantják a vállalatok. Olyan feltételekkel helyezkedhetnek el, hogy nem látják értelmét a további tanulásnak. Sőt, gyakran már az iskolapadból elkelnek a szakemberek, már a másod- és a harmadéves hallgatókat is „megkörnyékezik” a cégek.
Az egyik leggyorsabban fejlődő tudomány
Halász Roland, a főként informatikai területen tevékenykedő fejvadász cég, a Mimox Kft. tanácsadója szerint valójában a mesterképzésekre sok intézményben nem helyeznek kellő hangsúlyt, nem oktatják a legmodernebb, általánosan elterjedt technológiát, és lassan követik ezek változásait.
A fejvadász szerint az informatikán belül a legnagyobb igény a szoftverfejlesztőkre lenne. „Fontos, hogy a jelentkező már tanulmányi ideje alatt fel tudjon mutatni valamilyen produktumot, mondjuk egy iskolai projektet, és ennek színvonalától függően hamar állást fog találni. Egy jó munkához természetesen megfelelő végzettségre van szükség. Előfordul, hogy a munkáltatók a pályakezdők közül azt választják, aki jobb nevű intézményben szerezte a diplomáját.”
Nem beszélnek angolul
A frissen végzetteknek értelemszerűen kevesebb gyakorlatuk van, mint a több éve dolgozó informatikusoknak, ám ez utóbbiaknak sok esetben nem teljesen megfelelő a végzettségük, vagy nem beszélnek idegen nyelvet. Hazánkban meglepően kevés az angol nyelvű, illetve a munka mellett végezhető képzés, pedig mind az idegen nyelv használata, mind a nappali képzésben nehezen megszerezhető gyakorlati tudás elengedhetetlen feltétele a legjobb állások sikeres megpályázásának.
“Cipőt a cipőboltból!”
A Profession.hu állásportá- lon szerdán az összes állás- hirdetés 10 százalékában, csaknem 250-ben kerestek informatikusokat – rendszergazdát, szoftver- fejlesztőt, elemzőt, de még gyakornokot is. A számokat akár még reprezentatívnak is tekinthetjük, hiszen az a logikus, hogy a vállalatok az informatikusokat az inter- neten keresztül szólítsák meg. Az állásportál egy korábbi felmérése szerint az IT-szakmáknál – mint más hiányszakmáknál is – a dip- loma és a tárgyalási szintű nyelvtudás alapkövetel- mény, de a többéves szakmai tapasztalat is fontos.
„Informatikusok körében általános probléma, hogy a szóbeli angol készségek nem túl erősek. Általában remekül boldogulnak szakmai dokumentációk megértésével, ami alapvető, ha valaki informatikával foglalkozik. Viszont szóban a társalgási szintet sem üti meg a nyelvtudásuk. Jó angol nyelvtudással egyrészt sokkal több álláslehetőség közül válogathatnak, másrészt általában a fizetésen is meglátszik, ha aktívan kell használni az angolt” – mondta a fejvadász.
A University of Hertfordshire angol nyelvű, speciális távoktatásos formájú mesterképzését indítja el az idén szeptembertől a Gábor Dénes Főiskola (GDF). Az Angliából importált képzés az első távoktatásos formában indított informatikai mesterkurzus, az angol nyelvű MSc-képzések között is csak egy vetélytársa akad hazánkban. A Master of Science in Computer Science úgynevezett kevert oktatási rendszerű program, amely ötvözi a hagyományos tantermi és az online oktatást.
Zárda Sarolta, a GDF rektora elmondta, hogy a University of Hertfordshire-rel immár 15 éve együttműködnek. A GDF rektora szerint a diploma értéke várhatóan azonos lesz a Hertfordshire diplomájával. Az angliai egyetem a helyi országos rangsor első harmadában helyezkedik el – mondta Zárda Sarolta.
