Több vállalat tesz csoportos létszám-leépítési szándéknyilatkozatot, mint ahányan eljutnak addig, hogy ténylegesen meg is váljanak az alkalmazottaiktól. Ennek az az oka, hogy a munkahelymegőrző állami támogatás igényléséhez elengedhetetlen a bejelentés. Február első hetében közel kétezer, a másodikban háromezer, a harmadikban 3300, a hónap utolsó hetében pedig 7900 munkahely megszüntetéséről tettek szándéknyilatkozatot a cégek. Ez utóbbiak mintegy 80 százalékát valószínűleg a pályázat miatt tették.
A szándék nincs kőbe vésve
Ez az elbocsátási szándéknyilatkozat nem azonos a csoportos leépítési bejelentéssel. Az “első körben” közölt számok még nagyon képlékenyek: rendszerint jóval több dolgozóról nyilatkozik egy vállalkozás ilyen esetben, mint ahánytól tényleg meg kell válnia.
Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentést tervez, akkor konzultálnia kell az üzemi tanáccsal – vagy ha az nincs, akkor a szakszervezetek és a munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal, illetve a munkaügyi kirendeltséggel is. Ha a felek konszenzusra jutottak, a döntésről az érintett munkavállalót a felmondás előtt legalább harminc nappal a munkaadónak írásban tájékoztatnia kell.
Vannak olyan cégek, amelyek irreálisnak tartják azokat a kötelezettségeket, amiket be kell vállalniuk a támogatás megszerzése után. Ilyen például, hogy a támogatás mértékétől függően bizonyos ideig nem bocsáthatnak el egyetlen embert sem. Azt mondják ugyanis, hogy nem látják előre: fél vagy egy év múlva is lesz-e megrendelésük, ki tudják-e fizetni a dolgozók bérét. A másik visszatartó erő a pályázat elkészítésének bonyolult adminisztrációja, illetve a felhasznált összegről készítendő szigorú dokumentáció.
Már közel kétszázan pályáztak
A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal az FN kérésére összeállította a „Munkahelyek megőrzéséért” elnevezésű munkaerő-piaci programra március 11-ig érkezett pályázatok adatait. A vállalkozások eddig összesen közel 4,4 milliárd forint támogatást igényeltek.
Nehéz helyzete miatt állami támogatásra számít 189 pályázó munkáltató. A céljuk összesen 13 184 dolgozó munkahelyének a megtartása, illetve a csoportos létszámleépítés miatt álláskeresővé vált embereik újbóli elhelyezkedésének segítése.
48 programterv a Dél-Alföld, 15 az Észak-Alföld, kettő pedig a Közép-Dunántúl régióból érkezett, a fennmaradó régiókból három pályázatot küldtek be. A munkahelymegtartó bértámogatást főként ipari (gép-, építő-, élelmiszer- vagy könnyűipari) és kereskedelmi (építőanyag, élelmiszer, illetve gépjármű) vállalkozások kérték.
Az igényelt támogatások adatai
Újraelhelyezkedést segítő bérköltség-támogatás:
1 pályázat 97 munkáltató 1 014 fő 1 108 232 300 forint
1 pályázat 1 munkáltató 15 fő 18 038 000 forint
Munkahelymegőrzést célzó keresetkiegészítés csökkentett idejű foglalkoztatás esetén:
2 pályázat 2 munkáltató 8 745 fő 1 633 228 266 forint
Munkahelymegőrző bérköltség-támogatás:
64 pályázat 89 munkáltató 3 410 fő 1 575 920 842 forint
Ezerrel kevesebb embert érinthet
Februárban 63 cég jelentette be, hogy csoportos létszámleépítésre kényszerül, héttel többen, mint az előző hónapban. Ám ezek összesen kevesebb alkalmazottat érintenek: decemberben 5528 dolgozó állása került veszélybe, januárban, háromszázzal, februárban pedig már ezerrel kevesebbé, 4534-é.
bajban A feldolgozóipar
A megszüntetésre ítélt munkahelyek 74 százaléka feldolgozóipari, az elmúlt öt hónap alatt összesen 14 155 dolgozó állása ingott meg ebben a szektorban. Elsősorban a járműgyártók beszállítói kényszerültek a munkahelyek felszámolására. A legtöbben a csoportos elbocsátásokat a külföldi kereslet visszaesésével magyarázták.
A legtöbb csoportos leépítés Közép-Dunántúlon várható, Észak-Alföld régióból viszont csak egyetlen cég jelezte, hogy elküldené 94 dolgozóját. A recesszió kezdete, azaz október óta a Közép-Dunántúlon került utcára a legtöbb ember (6712), a legkevesebb pedig a Dél-Alföldön (831). Magyarország keleti régióit az eddigi leépítési hullám nem érintette annyira, a munkahelyek több mint háromnegyede a középső országrészben és a Dunántúlon szűnt meg.
A válság ellenére februárban 54 vállalkozás jelentette a munkaügyi szervezetnek, hogy 1600 állásra keres munkavállalót, mindegyikük tíznél több új dolgozót venne fel.
