Pénzügy

Romlik a foglalkoztatási helyzet

Húszezer új álláshelyet jelentettek be a munkaügyi kirendeltségeken februárban, majdnem a dupláját, mint egy hónappal korábban, ám egy évvel ezelőtt még 70 százalékkal több munkát tudtak ajánlani. A munkanélküliségi ráta 8,4 százalékos, a cégek csoportos leépítéssel újabb ötezer embert akarnak elküldeni.

Az álláshelyek számának emelkedése azért szembetűnő, mert januárban csak 11 700 új lehetőségből válogathattak a munkanélküliek. Most összesen 35 100 állást próbáltak kiközvetíteni, 22 300-ra azonban nem találtak megfelelő embert a hónap végéig – tudósít az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) a legfrissebb adatokról.

A legtöbb új állást – 4234-et – Közép-Magyarországon kínálták a munkáltatók, bár a csökkenés az előző év azonos időszakához viszonyítva itt is nagymértékű, csaknem a fele a tavalyinak. Közép- és Nyugat-Dunántúl munkaerőpiaca pangott: e két régióban 61,5, illetve 57,3 százalékkal kevesebb új munkahelyet jelentettek be, mint tavaly.

Az országban összesen 543 100 álláskereső fordult a munkaügyi központokhoz februárban. Ez az előző hónaphoz képest 6,7 százalékos, azaz 34 ezer fős növekedést jelent. Az előző évhez viszonyítva azonban „csak” 14 százalékkal lettek többen. Viszont dinamikusan emelkedett az első alkalommal belépő ügyfelek száma: februárban 69,3 százalékkal több új állástalant regisztráltak, mint januárban.

A gazdaságilag aktív népesség 12,3 százalékának, a munkavállalási korú népesség 8,2 százalékának nem volt munkája február végén. 154 800-an több mint egy éve folyamatosan munkáért kopogtatnak az ÁFSZ kirendeltségein, tehát a tartósan állást keresők aránya februárban 28,5 százalék volt. 7,2 százalékkal több, mint egy esztendeje.

Közmunkásokat és ápolókat kerestek

3900 közcélú munkalehetőséget jelentettek be a kirendeltségeken, leginkább segédmunkásokat és takarítókat alkalmaznának a munkaadók. Az előző év azonos időszakához képest csaknem a duplájára nőtt az ilyen jellegű állások száma.

Az élelmiszergyártó vállalatoktól érkezett sok ajánlat, leginkább a Dél-Alföld régióból. A legtöbb szakembert a feldolgozóipar várja, ezek a munkalehetőségek teszik ki a nem támogatott állások (amelyekre nem kaphat állami támogatást a munkaadó) legnagyobb hányadát, 21,7 százalékát. A cégek 15 százaléka az építőiparba, egytizede az ingatlanügyek és a gazdasági szolgáltatások területére keresett dolgozókat. A recesszió hatását jól mutatja, hogy 2008 februárjában csaknem háromszor annyi új munkaerőigényt jelentettek be a feldolgozóipar területéről, mint az idén.

Leginkább segédmunkásokra van igény, 2100 ember kaphat ilyen jellegű munkát. A lista második helyén – a korábbi hónapokban megszokottól eltérően – a szociális ápolók és gondozók álltak. Továbbra is sok eladót (418-at) szakácsot (411-et) és húsfeldolgozót (388-at) kerestek a munkáltatók.

A szakképzettek lettek munkanélküliek

A középfokú végzettségű, szakképzett álláskeresők – szakmunkások, a szakiskolát, szakközépiskolát vagy technikumot végzettek – száma emelkedett az átlagosnál jelentősebben. A diplomás álláskeresők viszont kevesebben lettek.

Október óta a pályakezdők száma egyre csökkent, januárban stagnált, februárban viszont 3100 fővel nőtt. A hó végi zárónapon 44 700-an szerepeltek a munkaügyi nyilvántartásban, az összes álláskereső 8,2 százaléka soha nem dolgozott még korábban. Februárban mindig több pályakezdő regisztrál, ennek az az oka, hogy ekkor ér véget az iskolákban az őszi félév.

215 ezren kaptak valamilyen álláskeresési ellátást, 16,5 százalékkal többen, mint januárban: 70,5 százalékuk járadékot, a többiek álláskeresési segélyt. Csaknem 150 ezren részesültek rendszeres szociális segélyben. Arányuk azért csökkent, mert a regisztrációba újonnan bekerülő, munkahelyüket nemrég elvesztett emberek többsége kilenc hónapig még jogosult az álláskeresési ellátások valamelyikére.

Decemberben 27 100-an kaptak bértámogatást. 22 400-an munkaerő-piaci képzésekben vettek részt, 46,1 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.

Nyugat-Magyarország bajban van

Minden régióban emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma, Közép-Dunántúlon 11, Nyugat-Dunántúlon pedig 10,7 százalékkal. Komárom-Esztergom, valamint Győr-Moson-Sopron megyében a recesszió hatására már hónapok óta több munkanélküli regisztrál a munkaügyi központoknál, mint bárhol az országban. Tavaly februárhoz képest a két megyében 50 százalékkal nőtt az álláskeresők száma.

A gazdaságilag kedvezőtlenebb helyzetben lévő, alacsonyabb foglalkoztatottsági szinttel, kisebb vállalkozássűrűséggel rendelkező megyékben – mint Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – az átlagosnál jóval kevesebb ember vesztette el az állását. A recesszió azokat a megyéket sújtja jobban, ahol magas az iparban – és ezen belül is az exportorientált feldolgozóiparban – munkát vállalók száma.

A csoportos leépítés kevesebb dolgozót érintett

Februárban 63 munkáltató, 4800 főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentést tett. Miközben a bejelentések száma nőtt, az 400-zal kevesebb munkavállalót érinthet, mint egy hónappal ezelőtt.

Kétharmadukat a 300-nál több alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalat akarja elbocsátani. Mintegy egyharmaduk a külkereskedelmi, további 17-17 százalék pedig a belföldi kereslet csökkenését, illetve a finanszírozási problémákat jelölte meg a leépítések fő okaként.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik