A hagyományos önéletrajzzal egyre kevesebb cég elégedett, az utóbbi években elterjedni látszik az önéletrajzhoz mellékelt fotó és a projektszerű bemutatkozás. Eddig elég volt felsorolni a korábbi munkahelyeket és az emberi erőforrás osztály munkatársai jobbára csak a személyes meghallgatáson kérdeztek rá az előző munkahelyeken elvégzett fontosabb feladatokra. Az új trend szerint már azt is elvárják a jelentkezőtől, hogy a nagyobb megbízásokra, projektekre bontva számoljon be szakmai előéletéről. Az önéletrajz sarkában a fotó pedig általánosan elterjedt az elmúlt években.
Részletes szakmai tapasztalatok
A klasszikus amerikai típusú önéletrajz továbbfejlesztett verziója a fejlett ipari országokban már régóta elfogadott, sőt elvárt. Míg korábban csak a munkahelyeket, az ott betöltött pozíciókat és a fontosabb feladatokat sorolták fel tételesen a jelentkezők, ma egyre több cég fogadja szívesen, ha az egyes vállalatoknál elvégzett projektekre és a jelölt azokban betöltött szerepére fókuszál a hozzájuk küldött önéletrajz.
A projekt szót természetesen nem kell „túlmisztifikálni“, gyakorlatilag továbbra is munkafeladatokról vagy megbízásokról szólnak a cv-k. „Az ilyen típusú önéletrajzok elterjedése az átalakult, egyes esetkben felhígult oktatási piac következménye – mondta el a FigyelőNetnek Lukács Zsolt, a Telkes Tanácsadó Rt. fejvadásza. – A szaporodó oktatási intézmények elbizonytalanítják a munkaadókat is, van olyan egyetem vagy főiskola melyek neve – még vagy már – nem jelent garanciát a színvonalas képzésre. Legyen bármilyen iskola, senkiről sem mondja meg biztosan, hogy milyen szakember. A nagyhírű angol egyetemek tényleges piaci erővel rendelkeznek, egy oxfordi végzettség számos munkahelyre belépő lehet. A projekt-tapasztalatokról szóló elemek egy önéletrajzban a szakmai tudás megítéléséhez adnak fogódzkodót.“
A szakmai tapasztalatok részletesebb felsorolása tehát olyan segítséget ad a munkaerőt kereső cég kezébe, amely alapján objektív képet alkothat a jelentkezőkről. A recesszió miatt ínséges időkben különösen fontos, hogy egy munkavállaló valamivel megragadja a vállalat munkatársainak szemét.
Erős impulzus lehet
Az ilyen típusú önéletrajzban az is előfordulhat, hogy nem a korábbi munkahelyeit (s alattuk részletezve a feladatait) sorolja fel a pályázó, hiszen ma már nem minden projekt köthető konkrét munkahelyhez. Egy minőségbiztosítási rendszer bevezetéséért például egy tanácsadó tiszteletdíjat kap, de nem áll a megbízó cég alkalmazásában.
Ne legyen hosszú
A projekszerű önéletrajzokból sem maradhatnak ki a személyes adatok, az egyéb képességek és a hobbik sem, így a felsorolás hosszúra nyúlhatna. Továbbra is aranyszabály azonban, hogy egy önéletrajz semmiképp sem lehet 2 oldalnál hosszabb! A projekteknél ezért pontokba szedve és tömören kell kiemelni a részleteket.
A projektek sorolásánál a megbízó vállalat nevét, a projekt témáját, a jelentkező abban betöltött szerepét, a csapat tagjainak számát és a projekt eredményességére utaló adatokat érdemes pontokba szedve felsorolni. „A kiválasztást végző személyre erős impulzust gyakorolhat, ha ismeri az önéletrajzban említett vállalatot és talán a projekt témájáról is hallott“ – árulta el Lukács Zsolt. A projekt eredményességéről akár egy szám is sokat elárulhat: egy telekom cégnél a marketing részlegnél dolgozónak elég leírnia, hogy ottléte alatt az előfizetők száma mennyivel emelkedett, és ezzel meg is győzi az emberi erőforrás munkatársat.
„Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy milyen munkafeladatokról, szakmai tapasztalatokról tesz említést az önéletrajzában“ – mondta Lukács Zsolt. Egy kevésbé sikeres projekttel nyílván senki sem büszkélkedik. Az is előfordulhat, hogy bizonyos munkafeladatok egy bizonyos cég számára nem fontosak, míg másoknál előnyt jelenthetnek a kiválasztáskor. Jó alkalom ez a pálykazedőknek is, akik szakmai gyakorlatukat vagy diplomájuk témáját is megemlíthetik. A felvételi interjú első perceiben bemelegítésként gyakran rákérdeznek ezekre. Jó esély ez a jelentkezőnek, hogy magabiztosan és meggyőzően indítsa a beszélgetést.
Fotó – kinek kell ez?
Az önéletrajzhoz mellékelt fotó szigorúan kötelező a német nyelvű országokban, míg angolszász területen tilos a diszkriminációra okot adó kép elküldése. Magyarországon az elmúlt 1-2 évben egyre több jelentkező biggyeszti önéletrajzának sarkába az általában otthon elkészített fotót. Sőt vannak olyan vállalatok, amelyek álláshirdetéseikben külön felhívják a figyelmet arra, hogy arcképpel ellátott jelentkezéséket várnak. „Speciális esetben indokolt lehet fotó kérése hirdetésben, álláspályázatban de egy szakembernél nem a külső megjelenés az elsődeleges szempont – hangsúlyozta Lukács Zsolt. – Nem beszélve arról, hogy fontos dolgokat egy kép nem tud elmondani, a jelölt személyes jelenlétét, kisugárzását, egy mosolyt vagy más meggyőző jegyet csak a személyes találkozáskor tapasztalhatunk meg.“
Ráadásul a nem megfelelő felbontásban elkészített digitális fotók fekete-fehér nyomtatatásban sokat ronthatnak a jelentkező esélyein. Akár 10 évet is öregíthetnek rajta, vagy antipatikussá tehetik az arcot. A vizuális élmény szubjektív előítéletek forrása is lehet: ha egy jelentkező hasonlít a fejvadász vagy a toborzási munkatárs által nem kedvelt személyre, automatikusan hátrányból indul. A túl jól sikerült fényképek sem ajánlatosak. Csalódáshoz vezet, ha a személyes találkozás élménye elmarad a várttól.
