Az EURES honlapján kevesebb az uniós állásajánlat: tavaly nyáron még összesen 1,2-1,3 millió munkahelyet kínáltak Európa-szerte, most viszont jó, ha a számuk eléri a 900 ezret. A válság miatt csökkent az álláshelyek száma, ám nem nagy mértékben. Az Egyesült Királyságban például még mindig több mint 300 ezer bejelentett szabad állás található.
Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nemzetközi és migrációs főosztályának vezetője szerint a válság miatt még viszonylag kevés magyar dolgozót küldhettek el a más országbeli munkaadóik. A honfitársaink amúgy is jóval kevesebben dolgoznak külföldön, mint mondjuk a lengyelek. Nagy-Britanniából például egyre több lengyel munkavállaló tér haza, ám a főosztályvezető szerint ezek az emberek sem biztos, hogy azért, mert nem kaptak munkát, hanem mert a lengyel gazdaságot nem érintette annyira a válság, így otthon biztonságosabban meg tudnak élni.
Előnyben részesítenék az „őslakosokat”
A brit bevándorlásügyi miniszter, Phil Woolas a Timesnak korábban azt nyilatkozta, hogy „ha az emberek elveszítik a munkájukat, akkor a bevándorlás kérdése roppant kényessé válik. Eddig túlságosan könnyű volt bejutni ebbe az országba, ám ezentúl nehezebb lesz”.
Már tavaly novemberben arról írt a FigyelőNet, hogy a gazdasági válság felszínre hozta az esélyegyenlőség kérdését a szigetországban. A jogvédelmi és esélyegyenlőségi hivatal (Equalities and Human Rights Commission) vezetője, Trevor Philips szerint az őshonos angolokat kellene előnyben részesíteni az álláskeresésnél. A szaktárca ekkor más véleményen volt: Harriet Harman esélyegyenlőségi miniszter a nőknek és a kisebbségi csoportok tagjainak kedvezett volna az álláskeresés során – írta a Humán Rent Press.
(Fotó: MTI)
A válság tápot adhat a rasszizmusnak
Sztrájkokat és megmozdulásokat kezdtek a napokban Nagy-Britanniában a szakszervezetek a külföldi munkaerő alkalmazása ellen. Vasárnap már a kormány részéről is elhangzott olyan vélemény, hogy Londonnak esetleg az EU-hoz kell fordulnia a kérdés újraszabályozása végett – adta hírül az MTI. A tiltakozások kiindulópontja a Lindsey olajfinomító volt, amely 200 millió font értékű fejlesztési beruházással bízott meg egy olasz vállalatot, amelynek az alvállalkozói portugál és olasz alkalmazottakkal akarták elkezdeni a munkát. A brit munkások spontán sztrájkkal és demonstrációval akadályozták meg a külföldiek belépését az üzem területére.
A leghamarabb nyitott
Nagy-Britannia a 2004-es EU-bővítés után azonnal megnyitotta munkaerő- piacát az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország, köztük Magyaror- szág előtt. Azóta legalább egymillióan érkeztek a térségből munkavállalás céljával. A brit gazdaság egyre súlyosabb gondjai miatt a kelet-európaiak fele már hazament – írta az MTI korábban.
Az akció hamarosan országos kiterjedésűvé vált: a hétvégén legalább kéttucatnyi ipari létesítményben kezdődtek sztrájkok. A The Sunday Times úgy tudja, már folyik az előkészülete egy londoni tömegtüntetésnek a külföldi munkaerő alkalmazása ellen. A szervezők Gordon Brown kormányfőnek a Munkáspárt 2007-es kongresszusán elejtett mondatát tették meg csatakiáltásuknak, miszerint a „brit munkahelyeket a brit munkásoknak” kell fenntartani.
Nagy-Britanniába fél évvel ezelőtt még félmilliónál is több álláshirdetés várta a jelentkezőket, most ez a szám 300 ezerre csökkent, amely azonban még mindig jelentős. Ezek egy részére pedig uniós munkaerőt (is) várnak. „Ha a brit munkahelyeket csak britek tölthetik be, akkor nem tudom, hogy miért van az EURES honlapon fent több százezernyi üres állás” – mondta Kovács Géza. „A magasan képzett és a képzetlen emberekre mindig, mindenhol szükség lesz. Az utóbbiakra azért, mert olyan munkákat is elvállalnak, amit a helyi lakosok nem, például most is keresünk az Egyesült Királyságba szezonális munkára csontozókat és mezőgazdasági dolgozókat” – tette hozzá.
Ütközik az uniós elvekkel
A tagállamok fele – köztük Magyarország is – már tavaly év végére helyi intézkedésekkel próbált úrrá lenni a recesszión. Az Európai Unió most kezdett egy közös, egységes tervet készíteni a munkahelyek megőrzésére, illetve a foglalkoztatás bővítésére. 100 millió eurót szánnak a válság hatásainak enyhítésére, ám a hozzáférés kritériumait még nem dolgozták ki. Szóba jött még az Európai Szociális Alapokhoz való hozzáférés megkönnyítésének lehetősége is.
Gordon Brown ígéretének a szó szerinti teljesítése az EU-joggal sem lenne összeegyeztethető, mert ellentétes az unión belüli szabad munkaerő-áramlás elvével. Felmerült, hogy London esetleg az Európai Unióhoz fordul a külföldi uniós állampolgárok munkavállalásának szabályozása ügyében: új direktívákat szeretnének létrehozni annak érdekében, hogy a brit átlagnál rosszabb feltételekkel toborzott külföldi munkásokat ne lehessen az „őslakos” munkavállalók helyett alkalmazni. Ez vonatkozna a Nagy-Britanniában foglalkoztatott kelet-európai munkavállalókra, így a magyarokra is.
