A munkaerő-piaci szakértők korábbi prognózisa 2008 első felére „bejött”: a bankok sok új munkatársat vettek fel, és továbbra is slágerszakma volt a használható nyelvtudással rendelkező mérnök, illetve informatikus, mellettük persze a szakképzett munkások – CNC-esztergályosok, kőművesek, kereskedők – voltak a legkeresettebbek.
Fazekas Zsolt, a Hill International vezetője az FN-nek elmondta, hogy könnyű volt elhelyezkedni a pénzügyi és a kereskedelmi szakembereknek, és a műszaki végzettségűekre – a diplomásokra és a szakmunkásokra is – nagy volt az igény. Az elmúlt évben a turizmus is a sikerszakmák között szerepelt: például több hoteligazgatót is kerestek a fejvadászcégen keresztül.
Sok munkájuk volt az ingatlanfejlesztőknek, ugyanis a futó projektekhez nagy szükség volt az építészetben, projektmenedzsmentben, pénzügyekben jártas szakemberekre. A HR és a szolgáltatóipar is virágzott, sőt a szeptember óta csökkenő kereslet alig érintette ezeket a területeket.
Begyűrűzött a válság
A válság miatt sok cég elbocsátásokra kényszerült az elmúlt évben. Az alacsonyabb képzettségű, nyelveket nem beszélő dolgozóktól váltak meg a leghamarabb. Lipcsei András, a Pendl&Piswanger ügyvezető igazgatója szerint a magyarok idegennyelv-tudása ugyan kissé már javult a korábbi évekhez képest, ám a környező, velünk korábban egy szinten lévő országok megelőztek minket, és az Európai Unió átlagát sem sikerült megközelítenünk.
Az év vége felé már a válság hatásait is érezhették a fejvadászok: a Hillnél például két keresését is visszavonta egy amerikai autóipari cég. Az európai és a magyar vállalatok azonban sokkal optimistábbak, Fazekas szerint inkább kivártak és megpróbáltak sodródni az árral.
A válságtól függetlenül néhány vállalat felszámolta Magyarországi tevékenységi körét, mások viszont épp itt akarnak befektetni. Sok pénzügyi és értékesítési szakembert kerestek, illetve a regionális szolgáltató központok a nyelveket beszélő, jó kommunikációs képességekkel megáldott munkatársakat szippantották fel. Juhos Andrea, a DBM Magyarország tanácsadó cég ügyvezetője a FigyelőNetnek elmondta, hogy a marketing, kommunikáció és bölcsész diplomával rendelkezőknek 2008 sem hozott „megváltást”, hiszen egyre nehezebben sikerül elhelyezkedniük.
Szélesedett a szakadék az egyetemek között
Az év első felében még azok is találhattak állást, akik nem a végzettségüknek megfelelő munkakörben akartak elhelyezkedni, ám – Juhos Andrea szerint – a recesszióban csak a legjobb egyetemeken végzett szakemberek kellenek a cégeknek.
„Nem az a kérdés sok cég HR-osztályán, hogy a jelentkező mit tanult, hanem az, hogy hol” – tette hozzá Fazekas Zsolt. Szerinte az idén sem változott az a tendencia, hogy az elitegyetemek neve a legtöbb vállalatnál presztízst jelent. Ezzel a kijelentéssel vitába száll Lipcsei András: szerinte a munkáltatók csak a kezdő pozícióknál tesznek különbséget a képző intézmény alapján, 15 év munkaviszony után ez az egyenlőtlenség már megszűnik. „A gyakorlat és a pályán elért sikerek feledtetik azt is, ha egy nem jó nevű egyetemen végzett a leendő munkatárs” – vallja a Pendl&Piswanger igazgatója.
Egyre inkább a gyakorlatorientált képzésre álltak rá az egyetemek, több együttműködés is született a gazdasági élet és a felsőoktatás között. Az ezzel megszerezhető életszerűbb tapasztalatok a munkaerőpiac számára is fontosak, a hallgatók már a tanulóéveik alatt részt vehetnek egy-egy vállalat működésében – mondta Fazekas Zsolt.
