Pénzügy

A szakszervezetiek még bíznak a bérmegállapodásban

Bár letelt a kormány és az érdekképviselet között 2005-ben kötött hároméves bérmegállapodás, amely egyebek mellett a minimálbér hároméves megállapítását is tartalmazta a következő évek egyezsége még várat magára - mondta Borsik János az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnöke.

Az Országos Érdekegyeztető Tárgyalás (OÉT) pénteki ülésén, a mintegy 120 ezer munkavállalót tömörítő szakszervezeti szövetség továbbra is tarja magát korábbi javaslatához, miszerint 2009-ben, legalább 6-6,2 százalékos bruttó keresetnövekedést szeretne elérni – mondta a szakszervezeti vezető.

A szakszervezetek optimisták

Borsik János úgy vélte: az OÉT december 12-i ülésére minden fél a megállapodás szándékával ül majd asztalhoz, 2009. elejénél nem lehet tovább húzni a megegyezést.

Optimisták vagyunk – tette hozzá, megjegyezve: a 3-6 százalékos bérajánlás elfogadható a szakszervezetek számára, de elfogadhatatlan a munkaadók ajánlotta “értelmezhetetlen” nulla százalék.

Amennyiben nincs egyezség az OÉT-ben, az “súlyos dolgot jelent”, a munkavállalók, a családok, a nyugdíjasok bizonytalan helyzetbe kerülhetnek. Amennyiben nincs országos bérmegállapodás, abban az esetben a munkahelyeken “elindulhat a szabad béralku, aminek természetes velejárója a konfliktus, a munkabeszüntetés – hangoztatta Borsik János.

A munkaadók ajánlata nem tárgyalási alap

A szakszervezeti vezető megemlítette: a munkavállalók az OÉT-ben a minimálbérnek az eddigi 69 ezer forintról 76 és félezer forintra, a szakmunkás bérminimumnak a mostani 86 ezer 300 forintról 95 ezer forintra emelésére tettek javaslatot, a munkaadók csak jelképes emelést tartanának elfogadhatóak – ez számukra elfogadhatatlan, “nem lehet tárgyalási alap”.

A kormány pillanatnyilag is érvényes hivatalos bérajánlása 4,5 százalékos inflációs előrejelzés mellett évi 4-5 százalékos bruttó keresetnövekedés, annak ellenére, hogy ez a bérek vásárlóértékének visszaesését jelenti – mondta a szakszervezeti vezető.

Borsik János elmondta: az OÉT december 12-i ülésétől azt várják, hogy a kormány, a törvényhozás, a munkaadók a részletek kidolgozása után tegyék meg a szükséges intézkedéseket, “nem szabad, hogy ez átcsússzon januárra, mert az túlzottan kockázatos, mert minél erősebb a gazdasági visszaesés, annál rosszabbak az esélyek a megállapodásra”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik