Kínában ma hatszázezren foglalkoznak napenergia-hasznosítással kapcsolatos munkákkal; Nigériában a bioüzemanyag gyártása kétszázezer családnak nyújt megélhetést, Indiában 2025-ig kilencszázezer új munkahelyet teremthet a biomassza hasznosítása, Dél-Afrikában pedig már most is huszonötezer, korábban állástalan személy dolgozhat a vízbázist védelmező munkálatok során – írja a Humán Rent Press az ENSZ munkaügyi szervezete, az International Labour Organization (ILO) legújabb tanulmányáról.
A kutatás szerint ahogy a klímaváltozás jelentette lépéskényszert egyre szélesebb körben ismerik fel, a munkahelyteremtő hatás is gyorsulni fog a fejlett és a fejlődő országokban. A klímaváltozás miatti társadalmi változások a gazdasági és a szociális rendszerek módosulását eredményezhetik, így érintik a foglalkoztatást, a munka világát is. Ez egyszerre óriási lehetőségeket és veszélyeket is jelent. Az összességében kedvező kilátásokat árnyalja, hogy az új munkahelyeknek csak kis részében dolgozhat majd a mintegy 1,3 milliárd szegénységben élő (napi 2 dollár alatti pénzből gazdálkodó) ember, illetve a következő tíz évben a munkaerő-piacra belépő 500 millió fiatal.
Az ILO szakemberinek is aggályokra ad okot, hogy a létrejövő új állások nagy része veszélyes és nehéz „piszkos munkát” takar. Különösen a fejlődő gazdaságokban a mezőgazdaság és az újrahasznosítás terén teremtett új állásokkal alacsony fizetés, bizonytalan jogi státusz és egészségkárosító hatások járnak együtt. Ezen mindenképp változtatni kell – emelik ki a tanulmány szerzői. Nem elég ugyanis, ha új munkalehetőségek születnek: „tisztességes munkát” kell teremteni.
