Pénzügy

Problémamegoldó vezetői készségek fejlesztése

Mik azok a problémamegoldó készségek? Hogyan lehet fejleszteni ezeket? Mennyi idejébe kerül egy ilyen tréning a vezetőknek, és mit nyerhetnek vele? Frenyo Andreával, BB Consulting ügyvezetőjével és vezető tanácsadójával beszéljünk.

FN: Mik azok a problémamegoldó készségek?

F.A.: Az öt legalapvetőbb készség, melyekre a problémamegoldás során szükség van a proaktivitás, strukturált módszerek ismerete és alkalmazása, mások bevonása, elemzőkészség, és kreativitás.

FN: Logikusnak tűnne, hogy minden valamirevaló vezető rendelkezik ezekkel a készségekkel. Így van?

F.A.: Persze, alapvetően mindenkiben megvannak ezek a készségek, de nem egyenlő arányban, illetve nem egyenlő erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy használjuk ezeket. Első körben a személyiségtípusunk határozza meg, hogy kinek mennyire “komfortos” egy-egy ilyen készség, majd a körülményeink: mennyire vagyunk rászorulva, hogy használjuk ezeket a képességeket.

FN: Hogyan lehet fejleszteni ezeket a képességeket?

F.A.: A problémamegoldással foglalkozó tréningek többsége a módszerekre koncentrál, szerintem pedig feltétlenül szükség van a többi készség fejlesztésére is: erre teret adhatnak tréningek, munkahelyi (on-the-job) helyzetek, vezetői kihívások, projekcsapatokban végzett munka – feltétlenül tapasztalati tanulásra van szükség.

FN: Pontosan mi történik egy ilyen tréning alatt?

F.A.: Ezeket a tréningeket kétféle módon lehet megszervezni: vezetőknek, akik problémamegoldással foglalkoznak és problémamegoldó csapatoknak. A tréningeken többféle dolog történik, egymást váltogató, különböző módszertanokkal dolgozunk. Először rövid, néhány perces prezentációkban ismertetjük a módszereket, majd egyéni és kiscsoportos munkában, feladatokban, gyakorlatokban kipróbáljuk azokat. Ezek során a résztvevők megtanulják a módszert. Készséggyakorlatokat is tartunk, amelyek olyan készségeket támogatnak, mint pl. a csoportos együttműködés és a bevonás elsajátítása, vagy segítenek a proaktivitás megjelenítésében. A készségek visszajelzésére kérdőíveket töltünk ki, amelyek eredményét utána párokban és csoportosan megbeszéljük, illetve esettanulmányokat is használunk, amelyekben konkrét problémákra kell a résztvevőknek megoldást találniuk.

FN: Hogyan dolgozik a tréner együtt a vezetővel?

F.A: A tréner-tanácsadó együttműködése a vezetővel sok-sok beszélgetés során történik. Ezekben információt gyűjtünk a végről, a csapatról illetve magáról a vezetőről: hogyan működik, mi megy jól neki, miben szeretne fejlődni. Ennek az együttműködésnek része az is, hogy megismerjük a csapatot – mérettől függően kérdőíves felmérés, fókuszcsoportos beszélgetések és/vagy közvetlen személyes interjúk segítségével. A csoportműködésről pedig magán a tréningen kapunk elég információt ahhoz, hogy ezt utána visszajelezzük a résztvevőknek, és javaslatokat kérjünk tőlük vagy tegyünk nekik arra vonatkozóan, hogy hogyan működhetnének még eredményesebben.

FN: Mire számíthat a tréning során és után a cégvezető/a cég?

F.A.: Rengeteg visszajelzésre, és fejlesztési ötletre. Saját maguktól, egymástól és a trénertől, trénerektől egyaránt. A tréningek során “aha”-élmények érik a résztvevőket, felismerik, hogy bizonyos helyzetekben mely viselkedések működnek és min lenne érdemes változtatni. Tudatosulnak olyan készségek/képességek, amik eddig is “megvoltak”, csak nem is tudtak róluk, tehát nem tudtak ezekre figyelni. A tréningek után érezhetően közelebb kerülnek egymáshoz a résztvevők, egy közös tapasztalat alapján kialakul egy közös nyelv, amit használnak, változtatnak is bizonyos dolgokon az eredményesség érdekében, de ha ezt a vezető nem követi nyomon és nem tartja fenn az érdeklődést és a közös elköteleződést, akkor a dolog szép lassan elhal. Egy szervezeten belül attitűd-változás legfőbb bajnokának magának a vezetőnek kell lennie, aki a tanácsadó távozása után fenntartja és intézményesíti az új viselkedési formákat. Ha csak a vezető vett részt a tréningen, akkor neki kell valamilyen módon bevezetnie és elfogadtatnia az új dolgokat a munkatársaival.

FN: Mennyi idejébe kerül ez a vezetőnek?

F.A.: Sokba. A tréning maga 2-3 napos, de azután feltétlenül időt vesz igénybe az új dolgok “intézményesítése”, fenntartása. Visszajelzések az embereknek, csoportos megbeszélések, értékelése. Ez időigényes tevékenység.

FN: Milyen tapasztalataik vannak ilyen tréningek terén?

F.A.: Sikerek és rövid fellángolások váltogatják egymást aszerint, hogy a vezető maga mennyire elkötelezett és hogyan viszi tovább a tréningen történteket a szervezetben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik