A magyar válaszadók 77 százaléka már elgondolkodott azon, hogy vállalná-e az áttelepülést más városba, országba a jobb munka- és karrierlehetőség, a több fizetés reményében, de ténylegesen csak a 37 százalékuk vágott bele a kalandba – olvasható A Lakhelyváltoztatás munkalehetőség céljából című Manpower-tanulmányban, amelyben a cég 2500 regisztrált ügyfelét, illetve világszerte 31 ezer embert kérdeztek meg interneten.
A nem reprezentatív felmérés szerint egyharmadukat az sem rettentené vissza, ha a világ másik végébe kellene emiatt költözniük.
A pénz motivál
A legfőbb motiváló tényező a magasabb kereset lehetősége. Globális átlagban a dolgozók 81 százalékát, a magyaroknak viszont a 84 százalékát befolyásolja a jobb fizetés. Hazánkfiait azonban a karrierlehetőség és a jobb életkörülmények nem hozták annyira lázba, mint a nemzetközi átlagot.
A szakmai előrelépés csak a magyarok felének lenne fontos, az összes válaszadó 73 százaléka viszont költözne miatta. Ugyanez a helyzet az idegen kultúrák megismerésével is: honfitársaink kevesebb mint egyharmada érdeklődik eziránt, míg az osztrákok 60 százalékánál döntő szempont.
Sokan 1-3 évre mennének
Azoknak a magyaroknak, akik már elindultak a munkalehetőség miatt, a legkedveltebb célpontja az Egyesült Királyság, Ausztria és Németország.
A felmérésben részt vevő magyarok több mint fele 1-3 évre menne külföldre vagy más városba a munka miatt, ez magasabb, mint a 40 százalékos globális érték. Ezzel szemben 4-6 évre már csak a magyarok egytizede költözne el, és elenyésző azoknak a száma, akik ennél hosszabb időre – akár egy életre is – elvándorolnának a lakhelyükről.
A férfiak és a nők között az idegenben végzett munka időtartama kivételével nem volt jelentős különbség. Érdekes, de szinte nem volt olyan a válaszadó magyar nők között, aki 3 évnél tovább képzeli el a külföldi munkát.
Aggódó vállalatok
A kérdőívvel megkeresték a munkáltatókat is. A válaszaikból kiderült: tartanak attól, hogy a vállalatuk működésképtelenné válik a munkaerőhiány miatt. Egyharmaduk szerint a tehetségek megszerzése rendkívül nehéz feladat, és 15 százalékuk érzi úgy: az országuk kormánya nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy megtartsa a dolgozókat – mondta Kiss Judit, a Manpower magyarországi irodájának ügyvezető igazgatója.
A vezető kifejtette, hogy a tehetség fogalma nem azt jelenti ebben az esetben, amire az átlagember gondol, azaz egy szűk körű, ám kiváló képességű réteget. Valójában ez egy szaknyelvi terminológia azokra a munkavállalókra – szakmunkásokra, sőt betanított munkásokra is –, akiknek a tevékenységére szükségük van a munkaadóknak.
