A felsőfokú képzésekbe felvehető, államilag támogatott hallgatók száma 56 ezer maradt. A műszaki képzési területre kétszázzal több főt (azaz 9700-at) vehetnek fel, a természettudományin pedig négyszázzal több diák kezdhet, szám szerint 4200 fő. Három éve ezek a számok még alacsonyabbak voltak: akkor az előbbire 9100, az utóbbira 3800 fő kerülhetett be – tudta meg a FigyelőNet dr. Manherz Károlytól, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkárától.
A tanácskozáson a trendeket is figyelték: a két preferált területen 2006 óta egyre növekedtek a keretszámok, így viszont a többi képzési területen csökkentek. A gazdaságtudományi képzésben ezentúl 5900 fő vehet részt (három éve még 8100-an), a társadalomtudományokat pedig 2009-től csak 3000 hallgató tanulhatja állami támogatással (szemben a 2006-os 4050-nel). Az agrárképzésben is kevesebben kezdhetik el a tanulmányaikat jövőre: az állatorvosok számát (amely 100 fő) ugyan nem, ám a többi részét a területnek 1800-ra csökkentették.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája azt kérte Hiller István oktatási miniszterről, hogy a kormány jogászok számát is csökkentse, mert igen magasnak tartják a jelenlegi 1100 támogatott helyet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete pedig azt javasolta, hogy a felsőfokú szakképzések be nem töltött helyeit – átlagosan 3-4 ezer hallgató – osszák szét a vidéki egyetemek alapképzései között. A szakállamtitkár szerint ezeknek a kéréseknek nem lesz akadálya.
A másik kérdés az érettségi rendszerének megváltoztatása volt. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a kétszintű vizsgarendszer bevált, jól működik.
Mint arról már korábbi cikkünkben írtunk, az emelt szintű érettségi kötelezővé tételéről a Magyar Rektori Konferencia dönt.
