Pénzügy

Megéri vezérigazgatónak állni

Magyarországon a legrosszabbul fizetett munkavállalók a takarítók, a legtöbbet pedig a vezérigazgatók viszik haza. Átlagosan 12-46 százalékkal keres többet egy férfi, mint egy nő, és a budapestiek keresete másfélszerese a keleti megyékben lakókénak – derül ki a Merces.hu felméréséből.

A munkavállalók jövedelme továbbra is Budapesten a legmagasabb. Az adatokból kiderül: a csak alapfokú végzettséggel rendelkezők átlagosan havi bruttó 141 ezer forintot, az érettségizettek 174 ezret, a főiskolai diplomával rendelkezők 299 ezret, míg az egyetemet végzettek 363 ezret keresnek. Ugyanezek az adatok Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében jóval alacsonyabbak 95 ezer, 132 ezer, 185 ezer és 257 ezer forint.

A Merces.hu felméréséből kiderül, hogy a legrosszabbul fizetett munkavállalók a takarítók a havi 80 ezer forint bruttójukkal, őket a segédmunkások és a benzinkutasok követik 84 ezer forintjukval, illetve a személy- és vagyonőrök 103-124 ezres fizetéssel. A legjobb béreket a 300-500 ezer forintot kereső account menedzserek viszik haza, de a részlegvezetők a maximum 670 ezres, valamint a vezérigazgatók az 1-1,2 millió forintos keresetükkel sem panaszkodhatnak.

A pénzügyben van a pénz?

A bankszektorban dolgozók továbbra is a kiemelt bérezésűek közé tartoznak – végzettségtől függően. Az adatok szerint országos átlagban a hitelügyintézők havi 165-255 ezer, a pénzügyi tanácsadók 168-277 ezer, a részlegvezetők 339-665 ezer, míg a fiókigazgatók 336-634 ezer forint közötti bruttó fizetést kapnak.

A pénzügyi területen dolgozók közül átlagos jövedelemmel rendelkeznek a könyvelők (159-241 ezer forint), de átlag fölöttivel a közgazdászok (275-307 ezer forint), a pénzügyi ellenőrök (222-372 ezer forint) vagy a főkönyvelők (293-464 ezer forint).

Alulértékelt az egészségügy

Az állami- és önkormányzati igazgatásban elég jól lehet keresni, de alig közelítik meg a bérek a versenyszférát. Főelőadóként 143-279 ezer forintot, osztályvezetőként 240-415 ezer forintot, míg főosztályvezetőként 505-567 ezer forintot vihet haza egy közszolga.

Az egészségügyi szektorban dolgozók krónikusan alulfizetettek. Egy betegszállító havi bruttó 111-123 ezer, egy ápoló 123-157 ezer, míg egy főnővér 178-194 ezer forinttal kénytelen beérni. Az orvosok havi átlagkeresete bruttó 214 ezer forint. Az oktatásban dolgozók sem dőzsölhetnek, az óvodapedagógusok 159 ezer, a nevelők 111-175 ezer, a tanárok 93-178 ezer bruttóval „gazdagodnak” havonta.

A diploma kifizetődik

A műszaki és az informatikai szektor is jól fizet, egy villamosmérnök havi bruttó jövedelme 290-375 ezer, egy építészmérnöké 240-268 ezer forint, egy IT rendszergazdáé 212-338 ezer, egy programozóé pedig 278-381 ezer forint körül mozog.

A könnyűipar is hagyományosan rosszul fizetett terület, varrónőként 92
ezer, cipészként 94 ezer forint (adózás előtti) jövedelemre lehet csak
szert tenni. A kereskedelemben is megoszlanak a bérek, nem mindegy, hogy az ember árufeltöltő (108 ezer forint), eladó (102-141 ezer forint), részlegvezető (165-221 ezer forint) vagy értékesítési menedzser (225-453 ezer forint).

A férfiak jobb állást találnak

A férfiak átlagosan 12-46 százalékkal keresnek többet, mint a nők. Az érettségizett nők körében 27 százalék, a főiskolát végzettek között 35 százalék, az egyetemi diplomával rendelkezők esetében pedig már 41 százalékkal kevesebb a bér.

A közkeletű és széles körben hangoztatott vélekedéssel ellentétben ez nem azt jelenti, hogy ugyanazért a munkáért kap ennyivel többet egy férfi. Inkább az a trend érvényesül, hogy a férfiak hasonló végzettséggel jobban fizető állásokban helyezkednek el a nőknél.

Önkéntes, anonim válaszadás

A Merces.hu bérinformációs portál a Workania internetes állásbörze égisze alatt indult tavaly. Mára 85 ezer munkavállaló jövedelmi adatait tartalmazza, a felmérés – amelyben bárki részt vehetett – ennek alapján készült. A honlap segítségével bárki kiderítheti, hasonló végzettséggel, szakmai tapasztalattal és szakterületen mennyit keresnek társai, ami a munkabérről szóló tárgyalások előtt segíthet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik