Újságíróknak adott rövid nyilatkozatában arról is derűlátással szólt, hogy esély van a megállapodásra a kölcsönmunka szabályozásáról. A téma EU-biztosa, Vladimir Spidla is úgy vélekedett, hogy mindkét témában közel kerültek a megegyezéshez.
Nem engednek a 48-ból
A munkaidő-irányelvről 2002 óta vitáznak az EU-ban. Franciaország és több dél-európai ország azt javasolja, hogy uniós szinten heti 48 órában maximálják a munkaidőt. A britek és a lengyelek – bizonyos német támogatás mellett – azt szeretnék, ha rájuk ez nem vonatkozna. Ők – az eddigi állásfoglalások szerint – heti 65 órában húznák meg a felső határt. Vannak országok, amelyek 60 órás maximumot javasolnak.
Az országok többsége alapszabályként elfogadja a 48 órás felső határt, de nem kardoskodik az ellen, hogy indokolt esetekben – bizonyos időre, illetve bizonyos ágazatokban – ettől el lehessen térni. Attól viszont eddig többen elzárkóztak, hogy egyes országok „örök időkre” felmentést kapjanak a szabály alkalmazása alól.
Ugyanolyan jogok
A munkaerő-kölcsönzők által közvetített ideiglenes munkavégzés esetén a szabályozási javaslat szerint az ilyen munkavállalót alapértelmezés szerint ugyanolyan jogok illetnék meg, mint a „rendes” munkavállalót. Meg nem erősített hírek szerint a britek hajlanak arra, hogy az e vonatkozásban szintén hangoztatott fenntartásaikat feladják, ha a munkaidő szabályozásában a többiek jobban figyelembe veszik a londoni álláspontot.
A foglalkoztatásügyi tárcavezetők hétfői luxembourgi tanácskozásán Magyarországot Herczog László szakállamtitkár képviseli.
