A munkaadók számára a diákok foglalkoztatása nem könnyű, hiszen egy „kisegítő munkaerő” – akár folyamatos, akár csak nyári – alkalmazása tetemes költséget von maga után. A terhek megemelkedése nem minden munkaadó számára vállalható, ezért félő, hogy a diákok még több visszaélésre készülhetnek. Nagyon fontos, hogy a diákok körültekintően vállaljanak munkát – állítja a MŰISZ Iskolaszövetkezet munkatársa, Másody Szabolcs. A szervezet egy sajtóközleményben hívta fel a figyelmet a diákmunka előnyeire és veszélyeire.
Az iskolaszövetkezetek elsődlegesen azt tűzték ki célul, hogy a diákok számára szervezett keretek közt biztosítsanak munkalehetőségeket, és adott esetben védelmet nyújtsanak a „kizsákmányolókkal” szemben. A szövetkezetek általában csak leinformált munkákat ajánlanak, munkaszerződést kötnek a diákokkal, elvégzik az adminisztrációt, és kezeskednek a munkabér kifizetéséért – az elvárásoknak megfelelő teljesítés esetén.
Sokan „megszívták”
Persze vannak ellenpéldák is: T. Ákos a Miskolci Egyetemen tanul, neki két helyi iskolaszövetkezettel nem volt szerencséje. Az egyiknél évekkel ezelőtt regisztrált, ám azóta sem kapott állásajánlatot. A másiknál újságkihordást vállalt, ott viszont a céges csoportvezető úgy beszélt vele és a társaival, mint a kutyákkal. „Az adóbevallás készítésében viszont maximálisan segítettek, ám gyakran heteket késett fizetésünk” – tette hozzá.
Internetes fórumokon olvasható, hogy több olyan szövetkezet is van, amelyik nem védte meg a diákok jogait. A panaszok között olvasható volt az indokolatlan fizetés-levonás, a teljesítményre adott prémium hiánya, de volt példa arra is, hogy más – rosszabb – munkakörbe helyezték a fiatalokat. A közvetítők ilyenkor arra hivatkoztak, hogy akkor ők sem tehetnek semmit, ha a diákok az aláírt munkaszerződésben szereplő feltételeknek nem tettek eleget. Érdemes épp ezért a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) honlapján olvasható diákmunka-feltételeket is átböngésznie annak, aki a tanulás mellett vállalna munkát.
Nyári állásajánlatokat az egyetemen is találhatnak a hallgatók (Fotó: MTI)
Csak 16 év felett lehet
A munka törvénykönyve szerint csak 16 év feletti diákok dolgozhatnak iskola mellett, 15 éves kortól pedig csak az iskolai szünetek alatt. Amíg el nem érik a nagykorúságot, minden esetben kötelező a szülői beleegyezést bemutatni a munkáltatónak. A fiatal munkaideje nem lehet több napi 8 óránál, 4 és fél óra munkaidő után pedig legalább 30 perc szünetet kell kapnia. Emellett tilos az éjszakai munka, készenlét vagy ügyelet, de a túlóra is.
Már a jóval fiatalabb, a 14 éves korosztály is tervezi, hogy a nyári szünetben dolgozna. A most nyolcadikos B. Viktor már tavasszal is talált foglalkoztatót: egy építkezésen segített napi 2500 forintért, ugyanis így tudta megvenni azt a focicipőt és labdát, amelyre a szüleinek nem telt. A munkát egy gimnazista barátja szerezte, és csak egy hétig dolgoztak. Mindketten zsebből kapták a pénzt.
A nyári diákmunka is tb-köteles
A minisztérium felhívja a diákok figyelmét, hogy a túlzott bizalom, a szóbeli megállapodás, a szerződés nélküli munkavállalás igen sok veszélyt rejt. A munkaszerződésben szerepelni kell a munkaviszony kezdetének, a fizetésnek, a munkaidőnek, a munkakörnek és annak is, hogy hol kell dolgoznia a diáknak. Annak is érdemes utánajárni, hogy a cég bejelentett munkásként alkalmazza-e a fiatalt, vagy nem. A 16 év alattiak esetében a diákmunka-szerződést a szülőnek is alá kell írni.
Ha a diákot munkaviszonyban foglalkoztatják, a jövedelem bérnek minősül, tehát adó- és járulékköteles. A megbízási jogviszonyban dolgozó diák a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik, adóazonosító jelet kell igényelnie, bevallást kell készítenie. A társadalombiztosítás jogszabályai sem tesznek különbséget a felnőttként vagy tanulóként végzett munkák között. Így a jövedelem után a foglalkoztató és a biztosított is az általános szabályok szerint köteles fizetni a járulékokat.
Egyenes út a karrierhez?
A diákok többsége felismerte, hogy a diákmunka tapasztalatszerzési lehetőségnek sem utolsó. A felmérések szerint a cégek is belátták a diákok alkalmazásának előnyeit: már a tanulóévek alatt megismerhetik a leendő munkatársaikat. Persze nem a szórólapozók, plakátragasztók vagy gyorséttermi eladók, hanem csak a képzéshez kapcsolódó munkák – asszisztensek, programozók, mérnökök – esetében lehet erről szó.
A diákoknak lehetőségük nyílik arra is, hogy a „kötelező szakmai gyakorlatot” diákmunkában végezzék el. A MŰISZ adatbázisából kiderült: több olyan diák is van, akik annál a cégnél helyezkedtek el, amelynél diákmunkásként dolgoztak. A cégek így megspórolják az álláshirdetések, a munkaerő-válogatás költségeit.
