A távmunkaházak építése a vállalatok mellett mind a munkavállalók, mind a hátrányos helyzetű térségek fejlődése számára kedvező, új alternatívát jelenthet. A felmérések alapján a vállalatok azonnali, 20-40 százalékos költségcsökkenést realizálhatnak a segítségével.
Nemrégiben országszerte mintegy 100 vidékfejlesztő közösség alakult az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program részeként. Az érintett vállalatok, civil szervezetek és önkormányzatok részvételével felépülő közösségek legfontosabb feladata a térségek legígéretesebb adottságainak megfogalmazása, majd az általuk lefedett, összefüggő vidéki területek 2013-ig tartó fejlesztési irányvonalainak meghatározása.
Csak pályázni kell
2008. május 22-ig még többek között olyan értékes munkahelyteremtő támogatásokra is beadhatják a közösségek a támogatási igényüket, amelyek alternatív távmunka-megoldásokkal – például távmunkaházak létrehozásával – jelentősen hozzájárulhatnak a vidék foglalkoztatási gondjainak enyhítéséhez.
A távmunkaházat a legtöbb esetben egy „harmadik fél” – gyakran a települési önkormányzat, vagy egy vállalkozó – alakítja ki és tartja fenn a munkaadók egyedi elvárásai alapján. Az irodában egyetlen, vagy legalábbis kevés cég alkalmazottai dolgoznak, akik internet, telefon vagy éppen videokonferencia segítségével tartják fenn a kapcsolatot az „anyacéggel”. Mivel a házakba csak a szerződéses munkavállalók léphetnek be, a megfelelő és előírásszerű munkahelyi körülmények kialakításának minden feltétele adott – többek között ez is az oka annak, hogy Európában és az USA-ban már több száz ilyen távmunkaház üzemel sikerrel évek óta.
Felzárkózik a vidék
Forgács Tamás, a Deloitte Zrt. szakértője elmondta, hogy a program gyökeres változásokat hozhat a vidéki foglalkoztatás helyzetében. Az uniós támogatások sikeres felhasználásával kialakított távmunkaházak újra megteremthetik a foglalkoztatás alapjait a nagyvárosoktól távoli településeken is. És mindez költséges infrastrukturális beruházások, például útépítés és ipartelepítés nélkül valósul meg.
A szakértő felhívta a figyelmet rá, hogy a távmunka típusain belül a hagyományos foglalkoztatáshoz a távmunkaház áll legközelebb, mert egyfajta „szatellit irodaként” működik. Forgács Tamás kiemelte, hogy a távmunkaházak létesítése a kirívó foglalkoztatási problémákkal küzdő, elmaradott régiók számára a legelőnyösebb. A szakértő elmondta: a vizsgált költségszempontok a speciális szakképzést nem igénylő, főként adminisztrációs feladatok kiszervezésénél egyértelműen a vidéki távmunka-helyszínek mellett szólnak.
Sikeres a hazai mintaprojekt
Az Örkényben megvalósult távmunkaház-mintaprojekt tapasztalatai azt mutatják, hogy távmunkásonként évente megközelítőleg 1 millió forint költségcsökkenésre számíthat a munkáltató – mondta Forgács Tamás. Az örkényi távmunkaház adatai egyértelműen kimutatták azt is, hogy az intézmény a fenntartó térség számára is előnyös: a munkabéren és az ingatlanbérleti költségeken keresztül beáramló tőke összege 50 fő után évente 110 millió forint, tehát öt év után már 550 millió forint.