A tavalyi évhez képest 12 ezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, ám a statisztikák szerint lassult az évek óta tartó visszaesés. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) szerint a tandíj bevezetése nem apasztotta el a jelentkezési kedvet, a csökkenő létszámnak demográfiai okai vannak – magyarul elfogyott a fiatal korosztály.
Az idősebb korosztályt célzó felsőfokú szakképzésekre például 13 százalékkal nőtt a jelentkezői létszám, és a mesterképzési helyekre is több mint háromszoros a túljelentkezés, 12 300 jelentkezés érkezett.
A pénz(ügy) vonzása
29 551-en szeretnének bekerülni valamely „közgázos” szakra – ha nemcsak az első helyes, hanem az összes jelentkezést figyelembe vesszük. A két legnépszerűbb alapszak a gazdálkodás és menedzsment, illetve a turizmus és vendéglátás volt. Az összes jelentkező és az első helyesek számát tekintve is toronymagasan vezet a Budapesti Gazdasági Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskolai Karon a magyar nyelvű turizmus-vendéglátás alapszak (nappali tagozat, államilag támogatott), hiszen összesen 2178 lapot adtak be, levelezőre ennek a felét. Más intézményekben is sokan jelentkeztek erre a szakra: a Budapesti Corvinus Egyetemre (BCE) 1197-en, a Harsányi János Főiskolára 1057-en, a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájára pedig 1827-en.
A BCE magyar nyelvű gazdálkodási és menedzsment alapszaka a maga 1607 jelentkezőjével szintén az élmezőnyben áll, nem sokkal előzve meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ugyanilyen névre hallgató képzését, ahová nappali, államilag támogatott alapképzésre összesen 1565 fő szertne bejutni.
Feltörekvő reálszakok
A kormány tavaly kezdődött próbálkozását, mely szerint a természettudományi képzések keretszámát bővítik, a diákok nem értékelik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karának biológia alapszaka volt a legnépszerűbb, de erre is csak 777 jelentkeztek (222-en első helyen), kémiára pedig összesen csak feleennyi lap érkezett, közülük is csak 74 adta be első helyen.
A kormány által is támogatott műszaki és informatikai szakok már sokkal közkedveltebbek. Műegyetemre jelentkezett a legtöbb gépészmérnök (1300 fő), ám a mérnök informatikus alapszak országosan népszerűbb volt. A BME 1399 jelentkezési lapot „söpörhetett be”, a Budapesti Műszaki Főiskolára százzal kevesebben, Debrecenbe viszont csak 554-en szeretnének mérnök informatikus szakra bejutni. Az ELTE Informatikai Karára programtervező informatikus szakra 1156 diák jelentkezett.
Orvostudomány és pszichológia
Az általános orvos szakokra készülők adata az országban nem mutat nagy eltéréseket. A legtöbben a Szegedi Tudományegyetemen (1458 fő) és a Semmelweis Egyetemen (1452 fő) próbálnak felvételizni, de száz-kétszázzal marad el azok száma is, akik a gyógyítást Debrecenben vagy Pécsett tanulnák.
A pszichológia a bölcsészettudomány és az orvostudomány határtudománya, ezért nem meglepő, hogy rendkívül sokan orientálódnak felé. Pszichológia alapszakra az ELTE-re 1722 fő, a Károli Gáspár Református Egyetemre 1040 fő adta be kérelmét.
Még mindig sokan mennének bölcsészkarra
Az összességében második legnépszerűbb bölcsész szakokar összesen 18 461-en szeretnének bejutni. Az ELTE szabad bölcsészet alapszakára 1219 fő nyújtotta be a jelentkezését, miközben az anglisztika, a kommunikáció és a magyar iránt csökkent az érdeklődés (átlagosan 600-an jelentkeztek). A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolára azonban a nappali, államilag támogatott kommunikáció és médiatudomány szakra 1564 lapot adtak be, költségtérítéses formában pedig 717 diák tanulna tovább. Akadt azonban jelentkezéshiányos bölcsész szak is: a Kodolányi János Főiskola romanisztika-francia szakiránya csak 17 diákot vonzott.
A másik telített pálya a jogászi, ez a vidéki egyetemekre felvételizők számán meg is látszik: szinte sehol nem kúszott ezer fölé, a Miskolci Egyetemen a 400-at sem érte el. Az ELTE viszont diadalmaskodott: jogász osztatlan képzésre 1250 jelentkezőt könyvelhettek el.
A Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi igazgatási-bűnügyi szakirányára viszont nagyon sokan szeretnének bejutni. A nappali, államilag támogatott alapképzésre 924-en adták be a lapjukat, közülük 602-en első helyen. A másik nagyon népszerű alapszak a Színház- és Filmművészeti egyetem színművész osztatlan képzése, ide 612-en próbálnak bekerülni (519 az első helyen). A rendőrtisztire 40, míg a színművészetire csak 20 főt vehetnek fel.
legnépszerűbb alapszakok
– gazdálkodási és menedzsment (13 209 fő)
– turizmus-vendéglátás (8492 fő)
– kereskedelem és marketing (8004 fő)
– kommunikáció és médiatudomány (7209 fő)
– pénzügy és számvitel (5735 fő)
– mérnök informatikus (5334 fő)
– andragógia (5091 fő)
– gépészmérnöki (4830 fő)
– pszichológia (4295 fő)
– nemzetközi gazdálkodás (3848 fő)
– nemzetközi tanulmányok (3666 fő)
– villamosmérnöki (3073 fő)
– szabad bölcsészet (3053 fő)
– műszaki menedzser (2924 fő)
– programtervező informatikus (2696 fő)
