„A tandíj fontos viszonyrendszert jelent az intézmény és a hallgató között. Az első év után megmérik a teljesítményt, és ha jól teljesít, akkor tandíjmentes lesz, ösztöndíjban részesül, nem tízezer forintban, hanem harmincezerben, tehát többlete lesz. Aki pedig nem tanul, annak jobban hozzá kell járulnia a költségekhez. A részhozzájárulás összege ma például a Műegyetemen nem éri el a 10 százalékát sem a képzés költségének, tehát nem nevezhető tandíjnak” – mondta Molnár Károly, a BME rektora.
A népszavazási igenek következményeiről szólva az elnök elmondta, a rektori konferencia arra készül, hogy egy javaslatot tesz le áprilisban a miniszter asztalára. Molnár Károly szerint a tervezetük sokkal igazságosabb lenne, hiszen teljesítmény alapján határoznák meg, hogy az egyes hallgatóknak mennyit kell fizetnie.
Szólt arról is, hogy túlképzés jelentkezik egy pár képzési területen. Dr. Molnár Károly szerint a jelenlegi helyzetben a kormányzatnak fel kell mérnie, hogy a sikerszakokban (jogász, közgazdász, média stb.) mennyi végzősre van szükség, és ha valaki mégis ezekre a szakokra kíván járni a limiten felül, az a teljes képzési költséget fizesse meg. Az atomerőműves munkavállaláshoz szükséges diplomák ügyére is kitért az elnök, abban a tisztében is, mint a részvénytársaság elnöke. Jelezte, hogy már harminc ösztöndíjas kezdett korábban, és újabb harminc fiatalnak adnak ösztöndíjat, akik vállalták, hogy Pakson dolgoznak majd.
