A tárca irányítója azt mondta, hogy nagyra értékeli az
iskolaszövetkezetek létét és munkáját. Elmondta, hogy évente 140 ezer diák,
közöttük százezer egyetemi hallgató dolgozik iskolaszövetkezetekben, s így több
mint 10 milliárd forint jövedelemre tesznek szert legális munkával.
A munka növeli a diploma értékét
Hiller István úgy látta, hogy a diploma értékét a tanulás
alatti munkavégzés növeli, hiszen ezáltal nagyobb tapasztalatra tesznek szert a
diákok, s az elhelyezkedésük is gyorsabbá, könnyebbé válik.
Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet vezetője egyetértett azzal, hogy az
egyetemi, főiskolai évek alatti munkavégzés miatt a hallgató a diploma
megszerzése után könnyebben talál munkát, értékesebb a diplomája. Mint mondta,
nemcsak szakmai gyakorlatról van szó, hanem arról a tapasztalatról, amit a munkahelyekkel
és a munkavállalói léttel kapcsolatban szerezhetnek meg a diákok.
25 éve a munkaerőpiacon
Az oktatási tárca háttéranyaga szerint az
iskolaszövetkezetek több mint 25 éve vannak jelen a hazai felsőoktatásban és a
munkaerőpiacon. A szövetkezetekre speciális szabályok vonatkoznak, ezek szerint
a felvettek aránya a tanulókon kívül nem lépheti túl a taglétszám 15
százalékát, s a hallgatók az általuk termelt bevétel 85 százalékát megkapják.
A jelenlegi cégnyilvántartásban 79 iskolaszövetkezet szerepel, ezek közül
mintegy hatvan csak oktatási intézményben fejti ki tevékenységét. Évente
mintegy hétezer üzleti partnerrel kerülnek kapcsolatba.
Jellegzetes iskolaszövetkezeti munkának számítanak a tanulmányokkal összefüggő
tevékenységek: fordítás, tolmácsolás, hitelügyintézés, mérnöki, jogi vagy
pedagógiai kisegítő munkák. Gyakran vállalnak a hallgatók hoszteszkedést,
statisztálást, adatrögzítést is. Az órabérek 350-2000 forint között mozognak.
