Az Európai Munkahelyi Biztonsági és
Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) új jelentéséből – amelyet az Európai
Kockázatkutató Központ publikált – kiderül, hogy a fő pszichoszociális
kockázatok a munkaszerződések új formáival, az állások bizonytalanságával, a
munka intenzívebbé válásával, a nagy érzelmi terhekkel, a munkahelyi erőszakkal,
valamint a munka és a magánélet egyensúlyának hiányával függnek össze.
„Európában a munka világa egyre gyorsabban
változik. Az munkahely bizonytalansága, a több párhuzamos állás vagy a nagy
intenzitású munka mind stresszhez vezethet, és veszélyeztetheti a munkavállalók
egészségét. A minőségi állások megteremtéséhez és a munkavállalók jó egészségi
állapotának megőrzéséhez a pszichoszociális munkakörnyezet folyamatos
ellenőrzésére és javítására van szükség” – közölte Jukka Takala, az EU-OSHA
igazgatója.
A bizonytalan munka veszélyezteti a
munkavállalók egészségét
Európában várhatóan emelkedni
fog azoknak a száma, akik a munka által okozott vagy súlyosbított, stresszel
kapcsolatos állapotokban szenvednek – áll a tanulmányban. A stressz a második leggyakrabban
jelentett munkához kapcsolódó egészségi probléma – 2005-ben az EU
munkavállalóinak 22 százalékát érintette. A tanulmányok szerint az összes kieső
munkanap 50-60 százaléka a stresszel függ össze.
Az általános meghatározás szerint a bizonytalan munkának az alacsony jövedelmet
biztosító és rossz minőségű és veszélyes munkát nevezik, amely kevés
lehetőséget nyújt a képzésre és a karrierépítésre. Az instabil munkakörülmények
között végzett munka az állás bizonytalanságához is vezethet, ami jelentősen
növeli a munkához kapcsolódó stresszt.
Gyakori az erőszak és a megfélemlítés
A szigorú határidők és a felgyorsult
munkatempó miatt az EU egyre több munkavállalója tapasztal nagy munkaterhet és
nyomást, ennek oka a munkahelyek számának csökkenése és a kevesebb munkavállaló
között megoszló, nagyobb követelmények. A munkahelyi erőszak és megfélemlítés
problémája is egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Bár mindenfajta foglalkozást
és tevékenységi területet érint, mégis az egészségügyben és a szolgáltató
szektorban a leggyakoribb. Következményként előfordulhat az önértékelés
romlása, szorongás, depresszió, sőt, akár öngyilkosság is.
A nagy munkateher és a rugalmatlan munkaidő
nehezebbé teszi a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly elérését,
különösen a nők számára, akik gyakran még ma is „két műszakban” dolgoznak:
először a munkahelyen, azután otthon. Ez stresszt idézhet elő, különösen akkor,
ha nincs lehetőség arra, hogy a dolgozók a munkakörülményeket személyes
szükségleteikhez igazítsák. A 27 tagú EU túlórázó munkavállalóinak több mint 40
százaléka számolt be arról, hogy elégedetlen a munka és a családi élet
egyensúlyával.
Megoldási lehetőségek
2008 áprilisában, Brüsszelben biztonsági és
egészségvédelmi szakemberek, EU-s döntéshozók, valamint a munkáltatók és
munkavállalók képviselői vitatják meg a felmérés eredményeit és a megoldási
lehetőségeket. Az EU-OSHA egy hosszú távú előrejelző tanulmány elkészítését is
tervezi. A szervezet 2009-es tervei között szerepel egy, a 27 EU-tagállamot
átfogó vállalati felmérés elindítása, hogy megismerjék, a köz- és magánszektor
szervezetei hogyan viszonyulnak a pszichoszociális kockázatokhoz, és hogyan
lehet segíteni a vállalatokat abban, hogy hatékonyabban kezeljék az összetett
munkahelyi veszélyeket.
ügynökség a Munkahelyi Biztonságért
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és
Egészségvédelmi Ügynökséget az Európai Unió hozta létre,
hogy segítséget nyújtson a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén
jelentkező információs igények kielégítésében. A Spanyolországban, bilbaói
székhellyel működő ügynökség célja, hogy a munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi kérdésekben érintettek közötti műszaki, tudományos és gazdasági
információáramlás ösztönzésével javítsa az emberek munkavégzési körülményeit.
Az Európai Kockázatkutató Központot pedig 2005-ben hozták létre az ügynökség szerves
részeként.
