kevés lehetőség van
A „hiánynyelvek” oktatása jelenleg csak néhány intézményben zajlik. Az országban orosz nyelvet több helyen oktatnak, viszont kínaiul csak három-négy intézményben tanulhatnak a diákok, és ezek között van olyan is, ahol csak szakként és nem nyelvkurzusként lehet felvenni. Például a veszprémi Pannon Egyetemen csak nyelvcsoportok szerint lehet választani.
Bár manapság több meghirdetett szak esetében kritérium a nyelvtudás, a 2007-ben felvettek több mint fele, 51 százaléka nem rendelkezik semmilyen nyelvvizsgával és mindössze 27, 9 százalékuknak van középfokú és 11, 6 százalékának felsőfokú C típusú okmánya – derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ adataiból. Pedig az idegennyelv-tudás minden kétséget kizáróan az egyik legfontosabb kompetencia manapság nemcsak a nemzetközi munkaerőpiac felé nyitóknak, hanem a hazai munkavállalóknak is. A diploma megszerzéséhez egyes szakokon egy középfokú C típusú nyelvvizsga, de sok szakon két középfokú, szakmai ismeretekkel bővített nyelvvizsga szükséges.
Nem mindegy, mennyiért
Nem érdemes figyelmen kívül hagyniuk a jelentkezőknek a felsőoktatási intézmény kiválasztásánál, hogy egyes egyetemeken és főiskolákon milyen nyelveket lehet hallgatni. Tapasztalatok szerint a most végzett hallgatók jelentős részénél előfordul, hogy teljesíti a tanulmányi követelményeket, sikeresen megírja és megvédi szakdolgozatát, de mégsem kapja meg az oklevelét, mert hiányzik a nyelvvizsgája.
A felsőoktatási tanulmányok során utoljára van lehetőségük a hallgatóknak ingyen nyelvet tanulni, így hát nem mindegy, hogy milyen a kínálat. Az intézményválasztásnál tehát érdemes arról tájékozódni, hogy hol, milyen kurzusokat tartanak, valamit arról, hogy ezekért fizetni kell-e vagy a beleszámít a képzésbe.
Joó Zsuzsanna karriertanácsadó szerint a hallgatóknak érdemes azt a nyelvet választaniuk második nyelvnek, amely kapcsolódik a választott szakterületükhöz (például az autógyártásban a japán nyelv). Hobbiból azonban nem javasolja a nyelvtanulást, mert mint fogalmazott, egy nem karbantartott nyelvtudás elfecsérelt idő és kidobott pénz az ablakon.
Kevesen beszélnek oroszul és kínaiul
„Az ma már nem kérdés, hogy nyelvtudásra szükség van. A diplomácia nyelve az angol és a francia, e kettő közül érdemes az első nyelvet választani” – mondta dr. Szatmári Péter, a Zsigmond Király Főiskola általános rektorhelyettese. Multinacionális cégnél a második nyelvnek érdemes az anyacég nyelvét választani, de amiben jelenleg biztosan hiány és kereslet mutatkozik az az orosz és a kínai nyelv – tette hozzá. Emellett népszerű az olasz és a spanyol is.
„Számtalan olyan egyetemi, főiskolai szak van, amelynél az angoltudás már evidencia, s elengedhetetlen egy második, harmadik nyelv ismerete. Kína erős gazdasági pozíciója, Oroszország fejlődése, valamint az arab országokkal való kereskedelem, a beruházások átalakították a nyelvtudás iránti keresletet. Sőt, továbbmegyek: az érintett ország, földrész kultúrájának, politikai életének, gazdaságának ismerete is szükséges a puszta nyelvtudás mellett ahhoz, hogy valóban sikeres lehessen egy nemzetközi szakon végző, vagy külföldi céghez jelentkező hallgató” – mondta Szatmári.
Joó Zsuzsanna szerint a spanyol, az olasz, a francia nyelvekre is nagy még a kereslet. „A multinacionális cégeknél az figyelhető meg, hogy a szakirányú végzettség kevésbé számít, mint a jó nyelvtudás, a jó beszédkészség sokkal fontosabb” – mondta a tanácsadó. „Kurrens nyelv az orosz és a japán a munkaerőpiacon. Ezeknek a nyelveknek az ismerete nagy előnyt jelent, hiszen kevesen beszélik. Akik ezeket a nyelveket választják és elsajátítják, határozottsággal és talpraesettséggel nagyszerű munkalehetőségeket kaphatnak. Ehhez azonban szükség van az ő aktivitásukra, fel kell keresniük a cégeket, nagykövetségeket. Utána kell járniuk a lehetőségeknek” – tette hozzá.
