Az elemzés szerint a közép-magyarországi régióban volt a legmagasabb a jelentkezők aránya, a fiatalok 30,7 százaléka beadta a jelentkezési lapját valamelyik intézménybe alapképzésre, nappali tagozatra, államilag támogatott képzésre. Emellett az Észak-Alföld (14,9 százalék) és a Dél-Alföld régióban (13,6 százalék) volt magas a jelentkezések aránya, és a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb a jelentkezési kedv, itt mindössze a 9 százalék döntött úgy, hogy megpróbál bekerülni a felsőoktatásba.
A közép-magyarországi régióban vették fel 2007-ben a legtöbb elsőhelyes jelentkezőt, ez az arány azonban nem jelenti azt, hogy minden tudományterületen, minden képzettségi szinten és formában az ebben a régióban élők aratták a legnagyobb sikert. Az osztatlan képzésben meghirdetett orvos szakra a legtöbb elsőhelyes jelentkező közül az Észak-Alföld régióból jelentkezők kerültek be.
Jelentkezők és felvettek aránya százalékban régiónként
(államilag támogatott nappali alapképzésben), 2007-ben. Forrás: felvi.hu
A felsőoktatás is fővárosközpontú
A gimnáziumban érettségizők aránya Közép-Magyarországon a legmagasabb, míg Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb, itt viszont a szakközépiskolában érettségizettek százaléka magasabb az átlagosnál.
Az Észak-Alföld régióban a jelentkezők mindössze 27,4 százaléka, a Dél-Alföld régióban az alig 2 százalékuk, míg az Észak-Magyarország régióban 32,5 százalék érkezett az adott régión kívüli lakóhelyről. Ez az arány a Közép-Magyarország régióban 46,9 százalék volt, vagyis ilyen arányban jelentkeztek Budapesten és Pest-megyén túlról ebbe a régióba.
Az alapképzés nappali tagozatának államilag támogatott képzéseire felvettekre is ugyanez jellemző. Átlagosan a felvételt nyert diákok 41 százaléka érkezik a felsőoktatási intézmény székhelyének régióján túli országrészekből. Természetesen annak megállapításához, hogy a felsőoktatási intézmény lakhelytől való távolsága mekkora terhet ró a hallgatókra, mélyebb elemzés szükséges. Hiszen ezt az elérhető felsőoktatási kínálaton túl a közlekedés, az adott városban található szálláslehetőségek, valamint az intézmény és a lakóhely távolsága is meghatározhatják.
—-Az Alföldön több a fiatal, nyelvvizsgával rendelkező jelentkező—-
A 2007-es felsőoktatási felvételi statisztika szerint a 18 és 19 évesek aránya a Közép-Magyarország régióban az átlag alatt volt, míg a 20-22 évesek aránya az átlag felett. A legtöbb fiatal az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld és a Dél-Alföld régióban jelentkezett.
Az alapképzésre, nappali tagozatra jelentkezők csaknem felének (46 százalékának) semmilyen nyelvvizsgája nem volt. Leggyakoribb középfokú C típusú nyelvvizsgával, elsősorban a Közép-Magyarország, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld régióban élők rendelkeztek. Felsőfokú C típusú nyelvvizsgát áltagosan csupán a jelentkezők 10-11 százaléka szerzett, de ennél magasabb volt az arány az Észak-Magyarország és a Dél-Alföld régióban.
A felvételt nyert hallgatók között magas a nyelvvizsgával rendelkezők aránya a Közép-Magyarország, valamint az Észak-Alföld régióban.
Észak-Magyarországon a legmagasabb a nők aránya
Az elmúlt években összességében több nő jelentkezett a felsőoktatásba, az arányok az utóbbi időben egyre inkább közelítenek egymáshoz. A jelentkezők nemi összetétele régiónként eltér. A jelentkezéseknél az összes tagozatot, képzési szintet és finanszírozási formát figyelembe véve a felvételizők 43 százaléka volt férfi, 57 százaléka pedig nő. A jelentkezők esetében azonban sokkal nagyobb volt a nemek közti eltérés, mint az a felvetteknél látható.
Regionálisan a legnagyobb különbségek a nemek között az Észak-Magyarország és az Észak-Alföld régióban voltak, míg a legkiegyenlítettebb a Közép-Magyarország, a Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl régióban volt a férfi és a női jelentkezők aránya. A Dél-Alföld régióban például az alapképzés nappali tagozatának államilag támogatott képzésére jelentkezők esetében a férfi-nő arány 46,3–53,7 százalék volt, addig a felvettek esetében ugyanez az arány már 49,1–50, 9 arányra módosult.
