Még mindig nagyon sok bölcsészt – például kommunikáció szakosokat – és jogászt képeznek, sokan közülük képtelenek a szakmájukban elhelyezkedni. Viszont a fejvadászoknak az a korábbi félelme nem igazolódott, hogy a közgazdászok sem találnak állást. A pénzügyi végzettségűeket a virágzó bankszektor és a regionális szolgáltató központok „felszippantják”. A megkérdezett tanácsadók szerint az MBA- és a posztgraduális képzéseké a jövő.
Mérnökből a túlkínálat lenne egészséges
„Hiány van a jól képzett műszaki munkatársakból. A felsőoktatási keretszámok felemelése ezen talán majd csak sok év múlva változtat, 2-3-4 éven belül azonban nem lesz látszatja. Pedig mérnökökből már most is a túlkínálat lenne egészséges, hogy a cégek válogathassanak a jelentkezők közül” – mondta Fazekas Zsolt, a Hill International Kft. ügyvezető igazgatója a FigyelőNetnek.
A fent emítettekkel egyetért Tóth László, a Transearch Hungary Vezetői Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója is, szerinte talán 10 év múlva hoz megoldást a keretszámok növelése. „Már 5-6 évvel ezelőtt meg kellett volna tennie ezt a kormánynak. Szomorú, hogy az idén is több bölcsész szakra lehetett maximális pontszámmal bekerülni, a műszaki képzésekre pedig néhol elég volt csaknem a minimális pontszám is. Pedig nincs olyan cég ma Magyarországon, amely ne keresne mérnököt” – mondta a szakember.
Kevés olyan mérnök van, aki alkalmas közép- és felső vezetői állás betöltésére, emiatt egyre több külföldi tulajdonú termelő vállalat fog úgy dönteni, hogy kivonul a magyar piacról. Az osztrák, német vagy francia középvállalkozások nem Kínába mennek, hanem ide a szomszédba: Ukrajnába vagy Romániába, ahol megfelelően képzett, nyelveket beszélő szakembereket találhatnak. Ráadásul Románia nyersanyagban és energiában gazdag ország, és két és félszer nagyobb piacot jelent nekik, mint hazánk, így a mérnökhiány rendkívül negatív hatással lesz a magyar gazdaságra – tette hozzá Tóth László.
Nem nagyon mozdulunk
A külföldi termelő cégek inkább a vidéki városokba települnek, főként Kelet-Magyarországra, és ezzel munkahelyeket teremtenek. Ebben a térségben ugyan magas a munkanélküliség, viszont a magasan képzett, idegen nyelveket beszélő szabad munkaerő nagyon kevés – elemzi Lipcsei András, a Pendl&Piswanger Vezetői Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója a helyzetet. Így az ország keleti részébe sokszor máshonnan kell munkaerőt csábítani, ám a magyarok nem mondhatók mobilnak. Ezzel persze nem vagyunk egyedül, Ausztriában például a jól képzett, több nyelven beszélők szintén nem könnyen „mozdulnak meg”, hogy elmenjenek dolgozni az ország másik végébe, ugyanúgy, mint hazánkban, mondjuk Győrből Nyíregyházára.
A külföldi munkavállalási aktivitásunkban is jól látszik a mobilitás hiánya. Lengyelországból és Romániából sokkal többen dolgoznak Nyugat-Európában, mint a magyarok.
A kulcs a nyelvtudás
A főiskolák és az egyetemek ontják a diplomásokat, ám ezeknek a fiataloknak még mindig nem kielégítő a használható nyelvtudásuk. Egy mérnök nem rúghat labdába a Magyarországra települt külföldi cégeknél, ha nem beszél nyelveket – tette hozzá Lipcsei András. Az informatikusok már jobb helyzetben vannak, mivel az informatika nyelve az angol, így többnyire ők a szakmával együtt a nyelvet is könnyebben elsajátíthatják. Így közülük nagyon sokan dolgoznak külföldön és jó feltételekkel helyezkednek el.
Elitegyetemek lesznek
A munkaerőpiac mérlegel a diplomák között, vannak értékes és kevesebbre tartott oklevelek. Például a Budapesti Corvinus Egyetem az egyetlen magyar intézmény, amely a Financial Times rangsorában szerepel – tehát az általuk kiadott oklevél európai szinten is megállja a helyét. Sajnos néhány rossz hírű intézmény is van, az ezeken végzetteket nem szívesen foglalkoztatják a vállalatok – mondta Lipcsei András.
Juhos Andrea, a DBM Hungary ügyvezetője szerint is sok múlik azon, hogy egy fiatal hol szerezte a diplomáját. A jövőben azok a főiskolák, egyetemek, amelyeknek az oklevelével nehezebb elhelyezkedni, egyre inkább el fogják veszíteni a hallgatóikat – hiszen a diákok nem fogják a tandíjat befizetni egy olyan képzésért, amellyel nem tudnak munkába állni. Ezzel párhuzamosan az elitegyetemeken szerzett diploma presztízse megnő. És ezt ezeknek az intézményeknek a piac tudomására kell majd hozniuk: a felméréseikben szerepelni fog az, hogy mennyi idő alatt sikerült elhelyezkednie a náluk végzetteknek, mennyi időt töltött az első munkahelyén, és a cége mennyire volt megelégedve vele.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
