Az új rendszer szerint a felvételi pontok kétféleképpen számíthatók: az érettségi és tanulmányi pontok összesítésével, vagy az érettségi pontok megduplázásával. A felvételi eljárás során minden esetben a jelentkező számára kedvezőbb számítást alkalmazzák. Az új rendszer nemcsak az alapszakokra vonatkozik, hanem a felsőfokú szakképzésekre jelentkezők pontjait is ennek alapján számítják ki.
200 + 200 pont szerezhető
Az érettségi utáni pontot a jelentkezőnek abból a két vizsgatárgyából számolják – az általa választott szak követelményei szerint –, amelyekre a legmagasabb osztályzatot kapta. A vizsgapontok emelt és középszinten is egyenlők a vizsgán százalékosan teljesített eredménnyel. A még 2005 előtt, a régi érettségi rendszerben vizsgázók eredményét egy átszámító táblázat alapján „illesztik bele” a rendszerbe. A megszerezhető pontszám itt maximálisan 200 pont.
A tanulmányi alapon végzett számításnál szintén maximálisan 200 pontot kaphat a felvételiző. Az eredmény úgy születik meg, hogy a magyar nyelv és az irodalom tárgy átlagát, továbbá a történelem, a matematika, egy idegen nyelv, valamint egy szabadon választott tárgy két utolsó tanév végi érdemjegyeit összeadják, majd ennek a kétszeresét veszik – ez maximum 100 pont. Ehhez hozzáadják az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és az egy szabadon választott vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát (egész számra kerekítve) – ez újabb 100 pont lehet.
—-Többletpontok a nyelvtudásért, tanulmányi versenyért—-
Maximum 80 többletpont szedhető még össze, ami a tanulmányi és az érettségi pontok összegéhez adódik. Az emelt szintű érettségi vizsgát tevő jelentkező 40 többletpontra jogosult, ha legalább 30 százalékosan teljesítette a követelményeket. Ha két tárgyból tesz emelt szintű érettségit, akkor az értelemszerűen 80 többletpontot jelent. Tehát a jól felkészült érettségizők akár a nyelvvizsgáért járó pontok nélkül is megszerezhetik az összes lehetséges többletpontot.
Középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga esetén plusz 35 pontban részesül a jelentkező, ha pedig felsőfokú nyelvvizsgája van, akkor 50 többletpontot kap. Nyelvvizsgáért maximum 50 pont vehető figyelembe. A nyelv ismeretéért csak egy jogcímen járhat többletpont: vagy emelt szintű érettségi, vagy nyelvvizsga esetén.
A középiskolások több olyan tanulmányi versenyen részt vehetnek, amelyeken a sikeres szereplésért többletpontokat kapnak. Van olyan megmérettetés, amelyen csak az első helyezés, de olyan is akad, amelyen még a 10. hely is több pontot hoz a felvételin. A kapható pontok is széles skálán mozognak: a maximális 80, de a legtöbb esetben 25 vagy 15 pontot zsebelhet be egy-egy versenyen a diák.
Szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért 30 pont jár. A szakirányú végzettségért is szerezhető többletpont, amennyiben azon az alapszakon, melyre a diák jelentkezik, az eredeti szakmájának a továbbfejlesztése a cél. Ezért is 30 többletpontot kap.
Előnyben részesítés
A hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 25 többletpontra jogosult. További 25 pontot kap az a jelentkező, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője nem végzett el nyolc osztálynál többet, vagy akit tartós nevelésbe vettek. A fogyatékossággal élő jelentkezők minden esetben 50 többletpontra jogosultak.
Annak a jelentkezőnek, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van, terhességi-gyermekágyi segélyben (tgyás), gyermekgondozási segélyben (gyes), gyermeknevelési támogatásban (gyet) vagy gyermekgondozási díjban (gyed) részesül, 50 plusz pont jár.
A világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 20, országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 10 többletpont jár. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, és 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1-3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben, tagozaton, szakon 480 pont.
