A PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának megbízásából született a tanulmány, amely mind a vizsgálat tárgyában, mind a megoldási lehetőségekben egyedi gondolatokat közöl. Már az is szokatlan, hogy egy munkaerő-piaci felmérésben a diákmunka oldaláról közelítik meg hazánk jelenlegi helyzetét. A Munkaerő-piaci helyzetkép Magyarországon 2005-2006 – különös tekintettel a diákszövetkezetek tevékenységére című tanulmány egy felmérésen alapul, amelyben középiskolás és egyetemista vagy főiskolás fiatalokat kérdeztek.
A diákok fele elégedetlen a szövetkezetekkel
A felmérés módszere
A tanulmány készítői 2006 decembere és 2007 januárja között középiskolásokat és egyetemistákat szólítottak meg, olyanokat, akik már végeztek diákszövetkezetnél diákmunkát. A válaszolók száma csaknem kettőszáz volt, a felmérést végzők a területi és nemi elosztásnál igyekeztek mind a budapesti, mind a vidéki diákokat elérni.
A felmérést végző munkacsoport összegyűjtött néhány diákszövetkezet által használt munkaszerződést, adatlapot, nyilatkozatot. Az észrevételek érdekesek: némely diák- vagy iskolaszövetkezet felnőttet – azaz nem diákot – is alkalmazhat. Ha késve érkezik meg a fizetés, csak a következő hónapban fizetnek, tehát valószínűleg kamatoztatják a pénzt. Megoldási lehetőségként egy dolgot tudnak a szerzők tanácsolni a dolgozni kívánó diákoknak: nem csak iskolaszövetkezeten keresztül, hanem más munkaközvetítőkkel is lehet állást keresni.
A vizsgálatok eredményeképpen bebizonyosodott: a diákszövetkezetek által folytatott diákmunkaerő-közvetítés – amely gyakran rejtett munkaerő-kölcsönzési tevékenységet takar – ellenkezik a hatályos magyar munkajogi szabályozással. A diákszövetkezetek által kiközvetített diákok így olyan munkahelyeket foglalnak le a munkaerőpiacon, amelyeket betölthetnének akár halmozottan hátrányos helyzetben levő álláskeresők is, például a pályakezdő munkanélküliek vagy a tartósan állás nélkül levők.
