Idén ősszel Csángóföldön két új településen, Nagypatakon és Diószegen is megindult a magyar nyelv oktatása. Még így is közel harminc csángó faluban hiába várják a magyar szót az iskolások. A Bákó megyei tanfelügyelőség néhány évvel ezelőtt még tiltotta a magyaroktatást az iskolákban, ma új módszereik vannak: az álláshelyek és az óraszámok korlátozásával szeretnék akadályozni az oktatást. A tanfelügyelőségi trükkök ellen egyelőre csak a román oktatási minisztérium magyar államtitkárának látogatása a hatékony megoldás iskoláiban – derül ki a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) közleményéből.
A Bákó megyei tanfelügyelőség a magyaroktatásra jelentkező gyermekek számához képest jóval kevesebb óraszámot hirdetett meg: a 16 faluban összesen heti 130 magyarórát, pedig a jelentkezések alapján 210 órára lenne szükség. Vannak falvak, ahol évekig volt magyaroktatás (Csík és Diószén), mégis eltűntek a tanfelügyelőség nyilvántartásából. Vannak olyan falvak is, ahol a kérvények alapján most indulnának az iskolai magyarórák, mégis megtagadják az állások meghirdetését – például Gajdáron, ahol az iskola igazgatósága ezt megtagadta, mondván: a tantestület nem ért egyet a szülők kérvényeivel. Klézsén egy tanári állást hirdettek meg kettő helyett, így viszont lehetetlen a terepviszonyok és az órarend szerint egy tanárnak megtartani az órákat.
Az MCSMSZ a Bákó megyei tanfelügyelőség kisebbségi ügyekért felelős referensétől, a román oktatási minisztérium kisebbségi főosztályától és Pásztor Gabriella államtitkártól, illetve az RMDSZ-től is kért segítséget az elmúlt hónapokban, azonban akkor semmi nem változott. A tanfelügyelőség csak azután tartotta be a törvényeket – azaz megadta a csángók által kívánt óraszámot az anyanyelvi oktatásra –, amikor Pásztor Gabriella Bákóba utazott. Így végül a gajdári iskolában is lesz magyaroktatás 42 gyermeknek.
