Kiss Ambrus azt mondta: a munkaerő-piaci alap decentralizált foglalkoztatási alaprészénél átcsoportosítást javasoltak, így a közel 2,6 milliárd forintos keretnek csaknem 40 százalékát fordíthatják képzésekre. A főigazgató szerint ilyen célra Nyugat-Európában jellemzően 60-80 százalékot fordítanak, nálunk azonban közhasznú munkára és a munkabér-támogatásra, munkahely-megtartásra is jelentős összegeket kell áldozni.
A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója beszámolt arról is, hogy mintegy 30 millió forintból rendeznek pályaválasztási kiállításokat a régió három megyéjében. Októberben és novemberben Győrben, Sopronban, Szombathelyen és Zalaegerszegen mutatják be a 7–8. osztályosoknak és szüleiknek azokat a szakmákat, amelyekre biztosan van kereslet.
Az ok az alacsony munkabérben keresendő
Az MTI kérdésére Kiss Ambrus elmondta: az ország nyugati részén ugyanazok a hiányszakmák, mint Európa nyugati felében. Leginkább fémipari és építőipari szakmunkásokra lenne szükség, de a hiány oka az alacsony munkabérekben is keresendő – tette hozzá. Biztatóak ugyanakkor a kilátások a befektetések oldaláról, mégpedig a sármelléki repülőtér és az M7-es autópálya vonzása miatt. Nagykanizsa közelében például esélye van egy, akár kétezer embert is foglalkoztató beruházás letelepedésére, Zalaszentivánon heteken belül ipari park építése kezdődik, Sármelléken pedig október közepétől 100 embernek munkát adó cég kezdi meg a működését és a repülőtér kapcsán további nagyberuházások is várhatók – közölte a főigazgató.
Ujvári Károly a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács soros elnökeként arról számolt be, hogy az év elején megalakult – a korábbi megyei tanácsokat felváltó – szervezet konzultatív testületek létrehozását kezdeményezte. A regionális kirendeltségek mellet működő grémiumok a további egyeztetéseket segítenék a munkaerőpiac szereplői, így a munkaadó, a munkavállalók és az önkormányzatok között.
