Az Eurobarometer felmérése szerint az EU felnőtt lakosságának több mint egyharmada (34 százalék) vallja azt, hogy anyanyelvén kívül angolul is tud kommunikálni – ez 2 százalékos növekedést jelent a 2001-es adatokhoz képest. Magyarországon ugyanakkor a megkérdezettek 71 százaléka válaszolta azt, hogy egyáltalán nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem, és csak 29 százalékuk válaszolta azt, hogy legalább egy külföldi nyelvet már elsajátított. Az összesített eredmények arra is rámutatnak, hogy jelenleg az EU minden második állampolgára legalább egy idegen nyelvet is beszél.
Magyarországon a válaszadók 15-15 százalékban nagyon jónak minősítették angol, illetve német nyelvtudásukat, míg egy jelentős hányaduk (angol 43 százalék, német 35 százalék) már csak jónak értékelte saját tudását a két nyelv tekintetében. Az többi válaszadó – közel 50 százalék – alapszinten beszéli a két nyelvet. Tehát a nyelvtudás szintjében is elmaradunk valamelyest az európai átlagtól.
Csaknem a fele nyelviskolás szeptemberben kezd
A lakossági nyelvoktatás négy fő szezonra osztható, melyből az őszi 40, a téli 30, a tavaszi 20, illetve a nyári csupán 10 százalékot jelent a beiratkozások tekintetében. Ez nem azt jelenti, hogy a nyelviskolába járó hallgatók száma így csökken az év során, hanem azt, hogy a nyelviskolába beiratkozó új hallgatók így oszlanak meg szezonálisan. Megfigyelhető, hogy márciusban a nyelvvizsga-felkészülés erősödik a felvételizők, diplomázók miatt. Jellemzően nyáron több a fiatal, leginkább diák a beiratkozó, míg a többi időszakban egyre nagyobb hányada kerül ki a fiatal felnőttek közül (25-35 éves) és csökken a 25 év alattiak aránya – derül ki a Katedra Nyelviskola adataiból.
„Öt év alatt megduplázódott a harminc év fölötti hallgatóink száma, ami egyértelmű jele annak, hogy mennyire fontossá vált a nyelvtudás az érvényesüléshez” – tette hozzá Nagy Zoltán, a nyelviskola igazgatója.
Még az orosz is angolul tanul
Továbbra is az angol a legkeresettebb nyelv. Trendként említhető, hogy egyre kevesebb a teljesen kezdő szintre beiratkozó angolul tanuló, míg a más nyelveket tanulók döntő többsége már beszél egy-két nyelvet az éppen aktuálisan tanult nyelv mellett. Megfigyelhető a hobbi nyelvtanulók körének bővülése is, amely az olyan egzotikus nyelvekre fókuszál, mint a kínai, japán, portugál, svéd vagy éppen a finn.
Visszaesett az orosz nyelvet beszélők száma a rendszerváltás után, hiszen már az oroszok is angolul tárgyalnak. „Hiba lenne azt gondolni, hogy a többi nyelvre már nincs is szükség. A sok angolul beszélő között éppen az jelenthet előnyt egy állásinterjún, hogy valaki más nyelvet is beszél. Emiatt a kisebb nyelvek szerepe is felértékelődik” – fűzte hozzá Nagy Zoltán.
