Bár a foglalkoztatási törvény 2005. novemberi módosítása óta a regisztráltaknak úgynevezett álláskeresési megállapodást kell kötniük a munkaügyi központtal, ez továbbra sem szűri ki a segély mellett feketén dolgozókat, vagy a munka világába visszatérni nem akarókat. A hivatalos adatok szerint július végén több mint 412 ezer regisztrált állástalan volt, közülük 120 ezren már egy éve megszakítás nélkül szerepelnek a munkaügyi központok nyilvántartásában.
A lap által megkérdezett szakértők szerint hatékony lenne, ha közülük csak azok kaphatnák meg az álláskeresési járadékot, akik – ha képtelenek elhelyezkedni – elvállalják a munkaügyi központ által felajánlott munkát. A kötelező, például civil munka havi legalább 10-20 óra lehetne. Természetesen a regisztrált nemének, egészségi állapotának, életkorának megfelelő posztot ajánlhatna fel csak a munkaügyi szervezet.
Nemcsak a munkanélküliek motivációját növelné, de a feketemunka-végzést is csökkentené a kötelező önkéntes tevékenység, illetve közmunka: azok, akik a járadék kézhezvétele mellett illegálisan dolgoznak, kevésbé tudnának alkalmazkodni a feketefoglalkoztatóknál kikötött munkaidőhöz, ha például civil munkát kellene végezniük. A skandináv államokban egyébként gyakori, hogy a munkanélkülieket az ellátás fejében kötelező munkára küldik. Legtöbbjüket civilszervezetek vagy a helyi hatóságok foglalkoztatják.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
