Az alacsonyabb keretszám miatt – hatezerrel kevesebb, mint tavaly – az idén a felsőoktatásba a legjobb diákok kerülhettek be. A bölcsészkarokon például csökkent a felvehetők száma, ezeket a helyeket átcsoportosították a műszaki, az informatikai és a természettudományi képzési területekre, hiszen ezek a hiányszakmák – tudta meg a Figyelőnet Manherz Károlytól, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkárától.
„Elmondható, hogy a 17-18 éves gimnazisták már konkrét elképzelésekkel jönnek, talpraesettek, de pályaismeretük általában elég szűk körű. Tanácsadáson részt vett már olyan főiskolás fiatal is, akit mikor megkérdeztünk, hogy mit is tanul, nem igazán tudott rá válaszolni. Ez szerencsére ritka, a legtöbben azt azért tudják, hogy a kiszemelt szakhoz milyen feltételeknek kell megfelelniük” – mondta Vass Dóra, a Komárom-Esztergom Megyei Foglalkoztatási Információs Tanácsadó Iroda (FIT) munkatársa.
Az ország munkaügyi központjaiban az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 1994 óta működnek a FIT-ek. Diplomás szakemberek (pálya- és munkatanácsadó, szociális munkás, gyógypedagógus, pszichológus) próbálják a fiatalokat a számukra helyes útra, a legtesthezállóbb szakma felé irányítani, segítséget nyújtani a pályaválasztási döntés meghozatalában. Gyakran fordulnak meg az irodában tanulási nehézségekkel küzdő és fogyatékkal élő diákok is.
A képességek és az érdeklődés összhangja kell
A FIT-hez betérő fiatalok – életkoruknak megfelelően – különböző érdeklődés- és képességvizsgáló, valamint motivációs számítógépes kérdőíveket töltenek ki, ezekből a legoptimálisabb esetben kiderül a pályaorientáció iránya. Egy komplex tanácsadó program segítségével például a számítógépes program konkrét szakmákat ajánl az egyénileg kitöltött kérdőívek alapján, valamint a szakma elsajátításához szükséges képzőintézményekig is el lehet jutni. A tanácsadás során a FIT munkatársa elbeszélget a gyerekkel és a szülővel vagy a tanárral is, megbeszélik az eredményeket, és a tanácsadó javaslatot tesz a további lépésekhez. „Lelki törést még nem okozott a tanácsadás senkiben, nem lett soha sírás belőle, ha szembesítettem a fiatalt azzal, hogy az elképzelései nemigen reálisak” – mesélte Vass Dóra.
Az egyetemre, főiskolára készülő fiataloknak a tanácsadás során bemutatják a felsőoktatásban induló szakokat, az országos trendeket, megtudhatják, hogy miből kell készülniük a „felvételire”, és információt kapnak arról is, hogy egy-egy szakra hányan jelentkeztek a korábbi években, milyen volt a túljelentkezés. Emellett szakmaismertető filmek és írásos bemutatóanyagok állnak a fiatalok rendelkezésére, hiszen néhányan nincsenek tisztában azzal, hogy az adott foglalkozás jól csengő neve mit is takar valójában. „Volt egy diák, aki kitalálta, hogy zoológus lesz, aztán a szakmaismertető film után közölte, hogy ő ezt ugyan nem szeretné csinálni. És egyébként is, biológiából elég rossz jegyei voltak” – tette hozzá a tanácsadó.
„Korábban a gimnáziumokban a humán tantárgyak voltak erősebbek, mára azonban már kezd megváltozni a helyzet. A középiskolák még mindig nem adnak tökéletes alapot a természettudományos vagy a műszaki felsőoktatáshoz, de már egyre többen jelentkeznek ezekre a képzési területekre is” – mondta Manherz Károly.
Kapcsolat a munkaerőpiaccal
Vass Dóra mindig elmondja az érdeklődő fiataloknak, hogy melyek azok a szakmák, amelyek keresettek a munkaerőpiacon, és melyek azok, amelyekkel nehézkes az elhelyezkedés. Jóval nagyobb az igény a középfokú végzettségű, hagyományos szakmával rendelkező munkavállalókra, mint amennyien az ilyen képzéseket választják. Ilyen szakmák például az asztalos, festő-mázoló, kőműves vagy a multinacionális cégeknél rendkívül keresett NC-, CNC-gépkezelő. A diákok viszont inkább a felsőoktatásba próbálnak bekerülni, a jobb fizetés és megélhetés reményében. A média világát károsnak tartja ebből a szempontból, hogy sok fiatal csak azért jelentkezik például kommunikáció szakra, mert azt látják a tévéből, újságokból, hogy a médiában dolgozók magas fizetést kapnak, és sokszor kerülnek a figyelem középpontjába.
Az államtitkár szerint nincsenek jó elemzések, amelyek megmutatnák, hogy milyen szakmák a legkeresettebbek a munkaerőpiacon. A minisztérium tárgyal a munkáltatókkal, ám a cégek nagy része nem tud évekre előre tervezni a munkavállalók esetében. Az már biztos, hogy csaknem hétezer pedagógus nem fog tudni elhelyezkedni a végzés után, nekik az átképzés lesz a sorsuk.
„Tartjuk a kapcsolatot a munkaerő-piaci szereplőkkel, bár az előrejelzések csak rövid távra tudják megmutatni, hogy milyen szakemberekre lesz szükség. Az, hogy egy szakma az iskola befejezése után keresett lesz-e vagy sem, nem tudhatjuk előre. Ha egy diák ragaszkodik ahhoz, hogy nyelvtanár lesz, nem beszélem le róla, de elmondom neki, hogy mire kell számítania. Tudnia kell, hogy napjainkban sajnos egyáltalán nem biztos az elhelyezkedése az oktatás területén, viszont adott szakmával akár tolmácsként, fordítóként vagy idegenvezetőként is dolgozhat” – fűzte hozzá Vass Dóra.
Manherz szerint, ha a diák tisztában van azzal: nem biztos az elhelyezkedése például tanárként, de mégis vállalja, hogy elvégzi az egyetemet, akkor is kínálhatnak majd a cégek olyan állást neki, amely megfelelő lesz számára. Azt nem teheti meg a minisztérium, hogy a felsőoktatást teljesen a munkaerőpiac igényeihez alakítja, s szigorúan csak olyan szakembereket képez, amelyekre a cégek „megrendelést adtak”. Mert akkor elvész az egyetemek kutatási bázisa, középiskolás szintre süllyednek.
