Az egyetemeknek és főiskoláknak nyitott intézményekké kell válniuk, hogy megfeleljenek a változó kihívásoknak – mondta Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkár a felsőoktatás fejlesztéséről rendezett konferencián. Az utóbbi években egyenlőtlenül bővültek az intézmények, csökkent például a műszaki felsőoktatásban tanulók aránya. Emellett az intézmények nem tudják megfelelően hasznosítani a kutatási eredményeket, így fordulhat elő például az is, hogy az egy főre jutó szabadalmak száma jóval alacsonyabb az uniós átlagnál. A fejlesztés egyik iránya, hogy minél több külföldi – fizetős – hallgatót kell bevonni, de nyitni kell a felnőttképzés és a felsőfokú szakképzés felé is. Ugyanakkor minél jobban be kell vonni a magántőkét is a felsőoktatásba.
„A kormány feladata, hogy biztosítsa a gazdasági autonómiát és felszabadítsa az intézményeket az állami gyámság alól” – jelentette ki Magyar Bálint. Elmondta, míg az oktatásban önállóak az egyetemek és főiskolák, gazdaságilag még mindig “kiskorúak”. Példaként hozta fel az önkormányzatokat, akik 1990-ben megkapták az addig kezelt állami vagyont, és azóta is jól gazdálkodnak azzal.
„A felsőoktatási törvény nem sokat változtatott: radikálisabb lépésekre van szükség, például arra, hogy az intézmények az általuk kezelt állami vagyon teljes jogú tulajdonosaivá váljanak és hogy szabadabban vállalkozhassanak” – mondta az államtitkár. Hozzátette, hogy még most is akár évekig tarthat egy kft alapítása vagy akár egy ingatlancsere önkormányzat és intézmény között, de a törvény például azt sem engedi, hogy az intézmény által alapított kft-k holdinggá kapcsolódjanak össze.
A kormány tervei a foglalkoztatás rugalmasabbá tételére:
– az oktatói feladatok ellátását kivéve az intézmények alkalmazhassanak nem közalkalmazottakat is
– projektekre való megbízás lehetősége (határozott időre is felvehessenek közalkalmazottakat)
– szabad foglalkoztatási lehetőség a saját bevétel terhére
– lazítani kell az alkalmazásban állók felmentésének lehetőségein
Megszűnne a közalkalmazotti státusz
Magyar Bálint a FigyelőNetnek elmondta, lehetőséget kell adni az önkéntesen vállalkozó intézményeknek arra, hogy állami tulajdonú nonprofit gazdasági társasággá váljanak, és e keretek között folytassák az oktatói, kutatói és szolgáltatói tevékenységüket. Hozzátette, ez nem érintené például a hallgatói normatívát. „Az egyetemek állami vagyon tulajdonosaivá válnának, és sokkal szabadabban vonhatnának be magántőkét” – összegzett az államtitkár.
A tervezett módosítások érintenék a dolgozókat is, hiszen az „állami gyámság” felszámolása a közalkalmazotti státusz megszűnésével is járna. Magyar Bálint szerint ez azért lenne hasznos, mert nem kellene minden dolgozónak – például a bérszámfejtőknek vagy a villanyszerelőknek – 13. havi bért és egyéb juttatásokat fizetni, illetve az egyetemek dönthetnék el, megadják- e ezeket. Hozzátette, a mostani dolgozóknak azonban még kollektív szerződéssel biztosítanák az eddigi jogokat.
Évente újratárgyalt támogatás
A törvénymódosítás április végén kerülhet az Országgyűlés elé, s ebben szerepelne az intézmények finanszírozásának átalakítása is. Az előterjesztés szerint két részre oszlana az egyetemek és főiskolák állami finanszírozása: lenne egy fix, három évre előre eltervezett része, a másik részt pedig évenként felülvizsgálnák. Ez a „mozgóösszeg” az aktuális hallgatói létszámhoz és az új felvételi rendszerhez igazodna. Manherz Károly szakállamtitkár azt is elmondta, idén csökkentek az államilag finanszírozott keretek a felsőoktatásban, de például műszaki és a természettudományos szakokra több hallgató juthat be államilag támogatottként. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára szerint hatásosak voltak az intézményi „roadshow”-k is, amikor elmagyarázták a változásokat a leendő hallgatóknak, mert már most tudatosabban jelentkeztek a hallgatók.
A törvény másik tervezett módosítása a többes foglalkoztatást érinti, azt, hogy egy oktató csak egy intézményben tölthessen be főállást – azaz az állam csak egy helyre fizessen utána tudományos normatívát. Ugyanezt szeretnék elérni az akkreditációk kapcsán is, azaz hogy egy induló szak esetén ne csak a nevét és tudományos eredményeit adja egy oktató. A tavaly márciusban életbe lépett felsőoktatási törvényben már szerepelnek ezek a kikötések, a határidő azonban csak 2009. szeptembere. Ugyanakkor a Magyar Rektori Konferencia azt szorgalmazza, hogy már 2008. szeptember 1-jétől lépjenek életbe ezek a változások.
