Pénzügy

Félnek az orvosok a jövőtől

Nem tudni, pontosan hány embert érintenek az egészségügyi változások, csak azt, a kormány fizeti az elbocsátottak végkielégítését. A szülésznők nem akarnak az elfekvőben dolgozni, és az orvosokat sem vonzza, hogy az ország másik pontjára költözzenek. Egyeztetések nem voltak, az orvosi kamara és a minisztérium egymásra mutogat.

Március 8-án eldőlt, mely kórházak, kórházi osztályok szűnnek meg, alakulnak át. A szaktárca szerint a kórházi reform következtében mintegy 1500 orvos és 5500 egészségügyi szakdolgozó veszítheti el munkahelyét. Az orvosok elképzelhetetlennek tartják a belső vándorlást, és értetlenül állnak szemben az átképzés alternatívájával. Eközben a szülésznők, nővérek úgy érzik: rájuk senki sem gondolt, nem kapnak megfelelő tájékoztatást. Az orvosi kamara sérelmezi, hogy kihagyták a döntéshozatalból, az Egészségügyi Minisztérium (EüM) pedig sajnálja, hogy a kamara nem képviseltette magát a tárgyalásokon.

Mit ígér a szaktárca?

Végkielégítést, mindenkinek – mondta a FigyelőNetnek Horváth Ágnes államtitkár asszony. Azaz, minden munkahelyét elhagyni kényszerülő egészségügyi dolgozónak, legyen az orvos vagy csecsemős nővér, a kormány fizeti a végkielégítését. A minisztérium ezen kívül az ÁNTSZ-szel karöltve szeretne létrehozni egy információs adatbázist, amelybe bekerülnének a kórházuk átszervezése miatt állástalanná váló orvosok, és az üres álláshelyek is.

A mobilitás elősegítésére otthonteremtési támogatást kívánnak nyújtani, mégpedig olyan differenciált módon, hogy minél messzebb költözne jelenlegi otthonától, vagy minél elmaradottabb régióban vállalna munkát egy orvos, annál nagyobb támogatást kapna. A program még nincs kész, de mivel most kapták meg a kórházak a határozatot, senki nem tudja, pontosan hány embert érintenek a változások – fogalmazott Horváth Ágnes.

Folyosói pletykák

Miközben a budapesti Szent Margit Kórház szülészetén naponta négy-öt gyermek jön világra, az osztály a Szent János Kórházhoz kerül a miniszteri döntés értelmében. A főváros egyik legnagyobb kerülete, a III. és annak vonzáskörzete most is elég nagy feladatot ró a Margit kórházra, és a másik intézményben is túlterheltek a szülésznők. „De hogy az összevonás után mi lesz, azt elképzelni sem tudjuk” – panaszkodott egy névtelenséget kérő szülésznő a Margit kórházból. „Rólunk nem akar írni? A nőgyógyászattal együtt a csecsemősök majdnem negyvenen vannak, és mintegy harmincan dolgoznak az újszülött intenzíven. Nekünk, szülésznőknek két éve nincs a képzettségünknek megfelelő állás Budapesten és vonzáskörzetében” – folytatta.

Arra a kérdésre, hogy részt vennének-e átképzésben, a szülésznő azt válaszolta, hogy a fiatalokat biztosan nem lehet majd rávenni arra, hogy elfekvőben dolgozzanak, inkább elhagyják az egészségügyet. Véleménye szerint inkább az ötven év körüliek vesznek majd részt átképzéseken, mert máshol már nem tudnának elhelyezkedni. „A legszomorúbb az, hogy semmiről nem kapunk tájékoztatást, mindenki csak folyosói pletykákból értesül az eseményekről”– tette hozzá.

Horváth Ágnes szerint egyrészt nincs miről tájékoztatni még a dolgozókat: mivel a végleges lista a napokban készült el, a kórházak csak most dolgozzák ki a „haditervet”. Hozzátette, az egyeztetésekben aktívan részt vett a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara is, amely valószínűleg azonnal tájékoztatja majd a dolgozókat – amint lesz miről. Az államtitkár asszony ugyanakkor kiemelte: igenis létezik alternatíva a szülésznők és csecsemőnővérek számára, mégpedig a gyermek-rehabilitáció, amely során továbbra is gyermekekkel foglalkozhatnak.

Nem szívesen teszik le a szikét

A minisztérium mobilitást elősegítő programjáról Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy vélekedett: a szaktárca nem veszi figyelembe az emberi tényezőket, nevezetesen azt, hogy ha valaki arra tette fel az életét, hogy operatív szakmában fog dolgozni, nem szívesen teszi le a szikét. Mint a FigyelőNetnek elmondta, az orvosok jövedelemi viszonyai sem teszik lehetővé az ilyen egzisztenciális váltást, arról nem is beszélve, hogy az egész családjukat és környezetüket érintené, ha egy új munkahely miatt el kellene hagyniuk lakóhelyüket.

„A minisztérium sajnálatos módon kihagyott bennünket a program kidolgozásából, pedig január elején felajánlottuk segítségünket. Delegáltunk is egy kamarai tagot a felálló bizottságba, de az egyeztetéseken semmi érdemleges és konkrétum nem hangzott el” – jelentette ki Éger István. Hozzátette, az alapellátás az egészségügyi rendszer kulcspontja, éppen ezért nagyon fontos lenne, ha nem kerülne szerencsétlen helyzetbe. „A kormány szerkezetátalakítási programja csak egy stabil alapellátási rendszerre épülhet, a jelek szerint azonban a kilencvenes években felállított szakmai alapelvek helyett inkább egy voluntarista, közigazgatási és pénzügyi szempontokat figyelembe vevő rendszerről van szó”– tette hozzá a kamara elnöke.

Horváth Ágnes meglepetéssel fogadta Éger István azon kijelentését, hogy a szaktárca kihagyta az egyeztetésekből az orvosi kamarát. Az államtitkár asszony elmondta: a kamara valóban delegált egy tagot a munkacsoportba, ám az illető az első alkalom után közölte, hogy az egész program értelmetlen és nem kíván benne részt venni. „Ezek után egy belső egyeztetést javaslok az elnök úrnak” – mondta Horváth Ágnes.

Miskolcon száz embert vesznek fel

A miskolci Semmelweis Kórház területi kórházként folytatja működését április 1-jétől, és bár megszűnik az ideggyógyászati és a fül-orr-gégészeti osztály fekvőbeteg ellátása, az intézmény nem hogy elbocsát, hanem felvesz mintegy száz dolgozót. Koleszár Lajos kórházigazgató arról tájékoztatott, hogy az április 1-jén nyíló Térségi Diagnosztikai Szűrőcentrum, és a szintén akkorra tervezett sürgősségi betegfogadó osztály megnyitásával gyakorlatilag állást tudnak biztosítani annak a felszabaduló munkaerőnek, amely a Diósgyőri Kórház, a Megyei Kórház és a Szent Ferenc Kórház átalakítása miatt átmenetileg munkanélkülivé vált. Lényegében a négy miskolci kórház közötti „belső” vándorlás miatt biztosan nem maradnak állás nélkül az egészségügyi dolgozók.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik