A jelenlegi szabály azt mondja ki: akár a teljes fizetett szabadság átvihető a következő évre, és ezt a munkaadó a következő év közepéig, illetve kollektív szerződés esetén az év végéig adhatja ki. A szabadság kiadásánál ráadásul annak egynegyed részét a munkavállaló kérésére kell kiadni, és ennek csak annyi feltétele van, hogy ezt a dolgozó 15 nappal korábban jelezze.
Korábban a Munka Törvénykönyve azt írta elő, hogy a szabadságot az esedékesség évében illetve azt követően január 31-ig kell kiadni. Ettől csak kivételes esetben lehetett eltérni, például akkor, ha a dolgozó beteg volt.
Ezt az 1992 óta érvényben lévő szabályt egészítették ki azzal, 1998-ban – 1999. január 1-jei hatálybalépéssel – úgy, hogy a munkáltató „kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig, kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követő év december 31-éig” adja ki.
Jogunk van a fizetett szabadsághoz
Tavaly decemberben az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a rendelkezést. Több, e törvénymódosítással kapcsolatos kifogást ugyan elutasított, de a fizetett szabadság kiadásának a következő évre történő átvitelét kifogásoló indokokat megalapozottnak találta – ezért is semmisítette meg végül a rendelkezést.
A testület a megsemmisítést azzal indokolta, hogy „a támadott norma vizsgálata alapján nem ismerhető fel olyan alkotmányos alapjog, érték vagy cél, amely megalapozná az alapjog-korlátozás elkerülhetetlenségének megállapítását”. Ezt önmagában a „kivételesen fontos gazdasági érdek”, illetve a korlátozásnak csupán formáját (kollektív szerződés) meghatározó, de szempontjait nem tartalmazó rendelkezés nem támasztja alá.
A szabályt tehát már 1999 óta alkalmazzák, most azonban, hogy alkotmányossági kifogás eldöntésével, már csak március 31-ig él. „Az Alkotmánybíróság ugyanis eddig adott időt a jogalkotónak, hogy a megsemmisítendő szabály helyett újat alkosson, azaz amikor beáll a megsemmisítés hatálya, már legyen új szabály” – mondta a FigyelőNetnek dr. Lőrik Erzsébet munkajogász.
Már 2007-re vonatkozhat?
Maguk a munkáltatók, sőt a munkajogászok is bizonytalanok, nem tudják eldönteni, hogy a 2006-ról maradt szabadságokat ki kell-e adniuk március 31-ig. A FigyelőNet bloggere szerint a 2006-os szabadságokra értelemszerűen a 2006-ban hatályos szabályozás érvényesül, tehát lehetőség van arra, hogy – a hatályos szabályozást alkalmazva – egy részét legkésőbb 2007. június 30-ig, ha kollektív szerződés így rendelkezik, akkor pedig 2007. december 31-ig adja ki a munkáltató.
„Ha március 31-ig döntenek az új szabályokról, az visszamenőleg nem vonatkozhat a szabadság kiadására. Ha erre nem kerülne sor határidőben, akkor – mivel az AB alkotmányellenesnek minősítette az átvitelre vonatkozó szabályozást -, ennek hiányában nem lehet azokat kiadni. Ráadásul még azt sem lehet alkalmazni, hogy akkor a korábbi szabály marad érvényben, mert e szerint már január 31-ig erre sort kellett volna keríteni” – erősítette meg dr. Lőrik Erzsébet. Hozzátette, hogy az lenne a logikus, ha mindez csak a 2008-as szabadságokra vonatkozna, mivel, a legtöbb munkahelyen éves szinten kell tervezni a szabadságokat, év közben pedig elég bonyolult ezen változtatni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
