A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzője az alacsony részvétel, melynek kezelésében nagy szerepet játszhat a társadalmi különbségek mérséklése. Ezért is nagyon fontos a roma népesség munkaerőpiaci integrálása. Ennek megvalósulásához – az egyéb munkaerőpiaci folyamatok és intézkedések mellett – szükség van azonban a romákkal szembeni előítéletek leküzdésére is. Ez derült ki abból a tanulmánykötetből, amelynek létrehozásában Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) és az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) mellett az Ernst &Young, a Holcim Hungária és a Szerencsejáték Zrt. is közremuködtek.
A romák foglalkoztatottsági szintje durván a fele, munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse a nem cigány lakosságénak. Ez a helyzet több tényezőnek is köszönhető: elsosorban nem megfelelő iskolázottságuknak, rossz lakáshelyzetüknek, a rossz területi eloszlásuknak és a velük szembeni diszkriminációnak is.
Nagy a kkv-k szerepe
Az ILO-nak 2005 óta létezik egy projektje melynek célja a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának előmozdítása révén a munkahelyi diszkrimináció felszámolása és a befogadóbb és sokszínűbb vállalati kultúra kialakításának segítése. Ennek keretében kidolgoztak egy képzési anyagot is, amely a magyar helyi és multinacionális vállalatoknak kíván segítséget nyújtani a diszkrimináció felismerésében, az esélyegyenlőséghez kapcsolódó jogi környezet megismerésében, és a vállalati esélyegyenlőségi és fenntarthatósági tervek kidolgozásában.
Magyarországon a foglalkoztatottaknak mintegy 60-70 százalékát a kis- és középvállalkozások alkalmazzák, ami a romák szempontjából azért is fontos, mert sokan közülük az ország gazdaságilag kevésbé fejlett északi és keleti térségeiben élnek. Márpedig ezeken a helyeken inkább a kkv-k a foglalkoztatók, a nagy vállalatok inkább a fejlettebb központi régióban vannak jelen.
A kirekesztés és az előítélet ellen
A most megjelent tanulmánykötet az üzleti vállalkozások szemszögéből ad tájékoztatást a roma munkanélküliség kérdésköréről. Kiderül belőle például, hogy azokban az országokban, ahol nagyarányú roma lakosság él, az egyes vállalatok miként teremthetnek saját cégükön belül jobb foglalkoztatási lehetőséget roma munkavállalóik számára, és hogyan segíthetik őket szociális-gazdasági érvényesülésük érdekében.
“Hazánkban a nagyarányú roma munkanélküliséggel szemben az üzleti szektornak felelősséget kell vállalnia. Nem maradhat tétlen, és nem zárkózhat el a jelenség elől” – mondta a tanulmány bemutatóján Durrant Judit, az Ernst & Young Public Sector regionális üzletágvezetője.
Severine Deboos, az ILO CSR & Szociális Finanszírozás Programjának koordinátora szerint figyelembe kell venni, hogy a kkv-k megkerülhetetlenek a romák alkalmazásában. „Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a jelentésben foglalt üzenetek, jó gyakorlatok hozzájuk is eljussanak. A jelentésben ugyan nem szerepel, de szerintünk az alkalmazottak képzése elengedhetetlen ahhoz, hogy egy vállalat megfelelően tudja integrálni a különböző társadalmi és kulturális hátterű munkavállalókat.”
Munkásszállás és esküvői támogatás
A felmérésben részt vevő 14 közép- és kelet-európai cég több mint felénél nincsenek hivatalos vagy akár nem hivatalos esélyegyenlőségi irányelvek – a megkérdezettek szerint nincs szükség ilyesmikre, mert ők egyformán kezelik a romákat és a nem romákat. Ahol mégis léteznek ilyen elvek – például az Electroluxnál és a Whirlpoolnál -, azt a cégek a nyugat-európai anyacégtől „örökölték”.
Mindezek ellenére a felmérésben részt vevők tudatosan foglalkoznak a romakérdéssel és a hátrányos helyzetű munkavállalókkal. Elsősorban a felső vezetésnek köszönhetően: van, ahol a főigazgató vagy tulajdonos maga is roma származású, de például a szlovák Sviknél vagy a hazai Freesoftnál az igazgatónak gyermekkorában sok roma barátja volt – innen az elkötelezettség.
A segítség legtöbbször a képzésben vagy átképzésben, illetve a szállításban nyilvánul meg. A munkaerő-kereséskor a cégek egy része például roma szervezetekkel vagy speciális szakképző intézményekkel lépnek kapcsolatba, amikor munkaerőt keresnek. A szlovák Sviknél ma már minden harmadik dolgozó roma, köszönhetően annak, hogy együttműködnek a helyi ruhaipari szakiskolával, és fokozatosan egyre több romát képeznek 1993 óta.
A vállalatoknál figyelnek a betanításra is, a Magyar Postánál például minden új és képesítés nélküli dolgozónak beilleszkedési és szakképzési tréninget tartanak – ez nem csak az általában alacsonyabb képzettségű romáknak, de a megváltozott munkaképességű dolgozóknak is nagy segítség. Szintén minden alkalmazott számára elérhető a postánál a buszos szállítás Hatvanról és Szolnokról a budaörsi telephelyre, de ugyanígy busszal szállítják a dolgozókat a környező falvakból az Electrolux gyárába is.
Két olyan építőipari cég is szerepelt a felmérésben, ahol roma a tulajdonos: a Kryptonnál és az Obnovánál is azt mondták, nem a származás, hanem a teljesítmény alapján értékelik a dolgozókat. A romáknak nyújtott támogatások mellett az Obnova igazgatója a helyi közösségben is fontos szerepet játszik: egy civil szervezet vezetőjeként foglalkozik a fiatal romák átképzésének segítésével, de épített például templomot is Postarka községben. A cég dolgozóit pedig kedvezményes kölcsönnel, esküvői és egyetemi tanulmányi támogatással is segíti.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
