Pénzügy

Mi vár az egyetem után?

Amikor egy egyetemi vagy főiskolai hallgató végez, gyakran komoly nehézségekbe ütközik a munkaerőpiacon, mivel önérvényesítő készségét a tantárgyi órák során nem fejleszthette. Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölésére jöttek létre a felsőoktatási intézmények karrierirodái és tanácsadó szolgáltatásai.

Ha az álláskereső magabiztosan, jó megjelenéssel, remek önéletrajzzal és agilis magatartással megy az interjúra, máris kitűnhet a többi hasonló adottságú pályakezdő közül. A karrier-tanácsadásokat épp az a kényszer szülte, hogy a jelöltek el is tudják adni magukat.

Az első csalódás után

A legtöbb magyar felsőoktatási intézményben létezik egy olyan iroda, amely a végzős hallgatóknak próbál segíteni. A legtöbb helyen szakemberek nyújtanak segítő kezet a hallgatóknak. Müller-Ferenczi Kinga, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Karrier Irodájának vezetője szerint az már más kérdés, hogy a diákok elsőre el is fogadják-e ezt a gesztust, vagy csak a sokadik csalódás, kudarc után keresik fel az irodát.
A rövidebb múltra visszatekintő főiskolákon – ilyen például a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája (HFF) vagy a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola – is működik hasonló tanácsadás. A 2000-ben akkreditált turisztikai főiskolán például tavaly márciusban indult be a szolgáltatás. „A végzett hallgatók önéletrajzírásban, álláskeresésben és állásinterjúkra való felkészítésben kérik segítségünket. Tréningeket még nem szerveztünk, de a terveink között van ez is” – mondta Czeglédi Rita, a főiskola Karrier Irodájának munkatársa.

Nem csak hallgatóknak

A hallgatók minden megkérdezett intézményben megtalálhatják az önéletrajz-írási tanácsadást, felkészítést az állásinterjúra, emellett pszichológiai és munkajogi segítséget kérhetnek, grafológussal elemeztethetik az írásukat, illetve részt vehetnek önismereti és személyiségfejlesztő csoport munkájában.

A Miskolci Egyetem Diák Irodájának munkatársa, Hugli Emese elmondta, hogy adatbázisukban sok végzett hallgató szerepel, így ha valamely cég azzal a kéréssel keresi meg őket, hogy ajánljanak egy villamosmérnököt, akkor bármikor elő tudják keríteni a megfelelő jelöltet. „Miskolcon tréningeket is szervezünk, illetve személyre szóló tanácsadásra is bejelentkezhetnek mind a hallgatók, mind a külsősök, mert már erre is volt példa” – tette hozzá Hugli Emese.

Január elejétől működik a Károly Róbert Főiskolán a Hallgatói Tanácsadó Központ, amelyben pszichológiai tanácsadásokon vehetnek részt a hallgatók. „Karrier- tanácsadás nincs nálunk, hiszen minden szakunkon alaptantárgy a kommunikáció, ám ennek ellenére tervezzük az indítását” – mondta Helgertné dr. Szabó Ilona oktatási rektorhelyettes a FigyelőNetnek.

A Bosch tapasztalatai

A Bosch tapasztalatai
„ Az interjúra érkező frissdiplomások felkészültsége eléggé változó, és a szakmai tapasztalattal rendelkező pályázókhoz képest jobban izgulnak az interjún” – mondta Kocsis Dóra, a Robert Bosch Kft. magyarországi személyzeti vezetője a FigyelőNetnek. Hozzátette, hogy mivel
internetről is letölthetők önéletrajz- és motivációslevél-minták, illetve rendszeresen jelennek meg cikkek arról, hogyan kell az interjún viselkedni, nem lehet tudni, részt vett-e valamilyen tréningen a pályázó. Az azonban észrevehető, hogy ki néz utána az álláskeresési módszereknek. A karrier-tanácsadásokat mindenképpen hasznosnak tartják, mert ez jó felkészítés a pályakezdők részére az álláskereséshez. Viszont ez az elbírálásnál egyáltalán nem jelent előnyt. „Mi adott pozíciókra keresünk megfelelő személyiségeket, és ezért nem az lesz a döntő, hogy ki mennyire tudja ’eladni magát’, hanem az, hogy a végzettségén túl a személyisége, kompetenciái mennyire felelnek meg a munkakör betöltéséhez” – vallja Kocsis Dóra.



Állás(kereső) börzék

A Miskolci Egyetemen és a BME-n például az Állásbörze megszervezése is a Karrier Iroda feladata. Az összes megkérdezett karrierirodában azt nyilatkozták, hogy a tavaszi szemeszterben sokkal többen veszik igénybe a szolgáltatásaikat. Ennek igen egyszerű oka van: közeledik az államvizsga időpontja, és egyre sürgetőbbé válik az álláskeresés. „A hallgató érzi, hogy ki fog kerülni abból a védőburokból, amelyet az egyetem vont köré. A fiatalok erős elméleti képzést kapnak, ám azt is meg kell tanulniuk, hogy hogyan adják el magukat” – mondta Müller-Ferenczi Kinga a FigyelőNetnek.

A Károly Róbert Főiskola állásbörze helyett Karrier Expót szervez. „Gyöngyösön nemcsak a munkaerőt kereső cégek, hanem különböző fejvadász cégek, speciális előadások, tréningek és programok várják az álláskeresőket” – tudtuk meg Helgertné dr. Szabó Ilonától. Miskolcon viszont az ehhez hasonló programokat a börze előtt bonyolítják le, az Állásbörze Felkészítő Napokon. A állásbörzéken a ME és a BME is felmérést végez a cégek körében, hogy megtudják, mi az általános véleményük az intézményükből kikerült hallgatókról.

Pályakövetés: a sikeresekről tudnak

A felsőoktatási törvényben szerepel a végzett hallgatók munkaerőpiaci helyzetének nyomon követése. Az adatszolgáltatás azonban önkéntes, tehát a végzett hallgató nem köteles visszaküldeni a kérdőívet vagy válaszolni a feltett kérdésekre. A legtöbb helyen készen állnak a rendszer bevezetésére, ámbár szinte sehol nem működik zökkenőmentesen a pályakövetés. Miskolcon csak az egyes karokon van arra példa, hogy például öregdiák-találkozókat rendeznek, a Diák Iroda adatbázisa pedig már eléggé régi és nem is teljes.

A BME Diákközpontja a végzés után másfél évvel végzi el az utókövetéses felmérést, ekkor a munkatársak kérdőívet töltetnek ki a volt hallgatókkal. „Ebben arra vagyunk kíváncsiak, hogyan tudtak boldogulni a diplomával, hol és mit dolgoznak, mennyi a fizetésük és mekkora presztízse van a munkájuknak. A válaszadási kedvet nyereményjátékkal fokozzuk, ám így is csak a végzettek hatvan százalékától kapjuk vissza az íveket” – tette hozzá Müller-Ferenczi Kinga.

Helgertné dr. Szabó Ilona szerint a náluk végzetteknél az az általános, hogy csak azok jeleznek vissza az intézménynek, akik „sínen vannak”, tehát sikeresek lettek. Így magyarázható az a meghökkentő, 98 százalékos elhelyezkedési arány, amely az adatbázisukban szerepel.

A Heller Farkas Főiskolán is van pályakövetéses rendszer, bizonyos időközönként a Karrier Iroda munkatársai keresik meg a végzetteket. „A jövőben más módszereket is kívánunk alkalmazni a kapcsolattartásra, például szakirányú találkozókat szervezünk vagy elindítunk egy internetes fórumot” – ismertette a terveket Czeglédi Rita. Tapasztalataik szerint három-hat hónapon belül elhelyezkednek az itt végzettek, amiben a kötelező szakmai gyakorlat nyújtja a legnagyobb segítséget.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik