A jelenlegi és a korábbi oktatási miniszter egy szakmai konferencián beszélt Budapesten. Hiller István hangsúlyozta: nem direkt módon avatkoznak be a felsőoktatási intézményi struktúrába. Az hogy a versenyképességet és a teljesítményt egymáshoz jobban közelítve alakítják ki az új finanszírozási metódust az elkövetkező évek legjelentősebb változásait eredményezi majd. Ez ugyanakkor járhat felsőoktatási intézmények megszűnésével, ha nem jutnak államilag finanszírozott helyekhez és a költségtérítéses helyekből nem tudják fenntartani magukat.
Minőség és ösztöndíjrendszer
Hiller István a felsőoktatási integrációra kitérve nem tartotta helyesnek, hogy az intézmények korábbi 34-es száma mára már eléri a 73-at, még ha a növekmény többségét az egyházi intézményalapítások jelentették is. Hozzátette: a felsőoktatás globális versenyében csak akkor van esély a sikerre, ha minőségi fejlesztést, korszerűsítést hajtanak végre.
Pokorni Zoltán állami ösztöndíj létrehozását javasolta a tanácskozáson. Ennek egyik kategóriájában teljes mértékben fedezné az ösztöndíj a képzés, a lakhatás és a tankönyvek költségeit. A második kategóriában a képzési költségeket fedné le a juttatás, s az egyéb költségeket a diákhitel biztosítaná. A költségtérítéses képzésben a költségtérítést a diákhitel fedezné, az összes többi költséget a hallgató állná. Az ösztöndíj az első diplomához járna, s meghatározott minőségi követelményeket kellene teljesíteni, azaz a diák el is veszíthetné a juttatást.
Új felsőoktatási törvény kell
A fideszes politikus elmondta, hogy az elmúlt másfél évtized tapasztalatai az ellenkezőjét mutatják annak, mint amit a kormány a fejlesztési részhozzájárulás bevezetésétől remél. A költségtérítéses képzések színvonala sokszor nem éri áll az államilag finanszírozott képzésekét. Pokorni Zoltán arról is szólt, hogy nem csupán a jelentkezések aránya bővült az elmúlt időszakban, de jelentősen nőtt az igény is a felsőoktatás iránt.
A fideszes politikus szerint előbb-utóbb új felsőoktatási törvényre lesz szükség, amely szektorsemlegesen írja le a felsőoktatás szereplőit. Amíg ez nem születik meg, addig annak az állami intézmények látják a kárát.
Kötelező angol nyelv oktatás
Tavasszal indul a XXI. század iskolája program, amelynek keretében 2007-2013 között mintegy 140-150 milliárd forintot fordítanak a közoktatási infrastruktúra fejlesztésére – közölte Hiller István. Elmondása szerint intézmények megújítása minden esetben informatikai fejlesztésekkel is párosul majd.
A programot a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe illeszkedve tervezi a tárca megvalósítani. Az idegennyelvtudás fejlesztése érdekében 2010-től kötelezővé tennék a középiskolákban az angol nyelv oktatását – közölte.
