A román és bolgár csatlakozással megnő a hazánkban munkát vállaló külföldiek száma, azonban kutatási eredmények igazolják, hogy a román származású romániaiak nem jönnek Magyarországra, mert célországuk más – áll a szociális minisztérium megbízásából készült TÁRKI-tanulmányban. A bolgár migráció várható mértéke szintén elhanyagolható, korábbi időszak tapasztalatai alapján a bolgár munkavállalás mértéke jelentéktelen, és a bolgár migráció célországai között sem szerepel hazánk.
Gazdasági növekedés és bérharc
Romániai magyar állampolgárok már jelenleg is jelentős számban dolgoznak Magyarországon mind a legális, mind a fekete gazdaságban, így a csatlakozás során megjelenő munkaerő egy része nem jelent új munkaerő-piaci kínálatot. Ami a keresleti oldalt illeti, a munkaerő-migráció hatása a magyar munkaerőpiacra összességében kicsi, bár vannak régiók, foglalkozások és ágazatok, ahol nem elhanyagolható. Ha nincs igény a külföldi munkaerőre, akkor a migrációs tervek nem valósulnak meg, a remélt bérnyereség gerjesztette külföldi munkavégzés kínálata rövid idő után visszaesik.
Ahol van igény a külföldi munkaerőre, ott a migráció nem okoz munkaerőpiaci feszültséget, és elősegíti a gazdasági növekedést. Mivel a potenciális migránsok elvárt bére a hazai munkaerőénél alacsonyabb, s ezért megjelenésük hatására csökkenhet a hazai foglalkoztatottak bére. Így a munkavállalók – és az őket képviselő szervezetek – ellenezni fogják a teljes nyitást, addig a munkaadók nem, vagy semlegesek maradnak.
Szubjektív szempontok
Emellett számolni kell a döntést befolyásoló olyan szempontokkal – az idegenellenesség magas volta, a diaszpóra szervezetek hatása a belpolitikában -, amelyek a korlátozott nyitás ellen szakmai megfontolásoktól függetlenül hatnak. Morális szempont lehet a határon túli magyarsággal kapcsolatos etnikai alapú előny biztosítása, illetve az az érv, hogy nem helyes úgy bánni a most csatlakozókkal, ahogy velünk bántak (bánnak) a csatlakozásunk során.
Az erdélyi magyar származású munkavállalók migrációjának mértéke, összetétele és iránya állandó. Ezt jól illusztrálja egy 2005-ös romániai kutatás, amelyből tudjuk, hogy a romániai városi lakosság mintegy egytizede tervez munkavállalási célú migrációt, ám ezeknek csak 2 százaléka szándékozik Magyarországon munkát vállalni. A migrációt tervezők fele Olaszországot és Spanyolországot választja.
