A versenyszférában nagyobb volt az emelkedés
A Központi Statistikai Hivatal adatai szerint 2006 első tíz hónapjában a versenyszférában dolgozók bruttó átlagkeresete 8,6 százalékkal, a költségvetési
szférában dolgozóké 6,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Ez nemzetgazdasági szinten 7,9 százalékos növekedést jelent.
A nettó keresetek átlagosan 7,8 százalékkal emelkedtek, a versenyszférában 8,5, a költségvetés területén 6,9 százalékos volt a növekedés.
A nemzetgazdasági átlagos nettó átlagkereset 109 100 Ft volt (ezen belül a fizikai foglakozásúaké 81 000 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 141 500 Ft). A havi átlagos munkajövedelem 175 500 Ft volt, 8 százalékkal magasabb az előző év január–szeptemberinél.
Mennyit krestünk idén? (Nagyításhoz kattintson a képre!)
A május elsejei béradatok alapján készült a Hay Group országos jövedelemszint-felmérése – e szerint egy felsővezető alapbére mediánértéken tizenegyszerese egy fizikai dolgozóénak. Emellett nagyok az ágazatok szerinti eltérések is: a termelésben alkalmazottak összjövedelme például átlagosan több mint 16 százalékkal kisebb a számítástechnikai területen dolgozókénál. Jelentős fizetésbeli különbségek vannak az ugyanabban a munkakörben, de más ágazatban dolgozók bére között is. A korábbi évekhez hasonlóan idén is a banki és a gyógyszeripari, elsősorban az értékesítői ágazatban figyelhetőek meg a legmagasabb bérek.
19 millió az ügyvezetőknek
Hasonló adatokat közöl a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a Kienbaum tanácsadó cég bérezési tanulmánya is. E szerint a felső vezetők közül legjobban a marketing és értékesítési vezetők, nem vezetői pozícióban pedig a nagyobb ügyfelekkel foglalkozó key account menedzserek keresnek.
A cégvezetők 14,8 milliós bruttó alapfizetést kapnak, éves jövedelmük pedig ennél mintegy 30 százalékkal magasabb (18,8 millió). A felső és középvezetői pozíciók fizetési toplistájának élén az értékesítésért és marketingért együtt felelős vezető áll 12,7 millió forintos jövedelemmel. Mögötte az „egyszerű” értékesítési vezető következik 11,1 millió, majd a műszaki igazgató 10 millióval. A felső vezetők közül alapfizetésben leghátul a gyártásért felelős főnök szerepel 6,4 millióval.
Havi 420 ezer key account menedzserként
A DUIHK felmérésében tizenegy nem vezetői és nem fizikai dolgozói – összefoglaló néven irodai – munkakört vettek górcső alá. Ezek közül a nagyobb ügyfelekkel foglalkozó key account menedzseri pozíció vezeti a fizetési listát 5,1 milliós éves jövedelemmel. Ez egy hónapra lebontva bónusszal és jutalommal együtt bruttó 420 ezer forintos havi jövedelemnek felel meg. Őket a termék- és marketingmenedzserek követik 4,88 millióval, majd az értékesítők következnek 4,4 millióval. A középmezőnyben foglal helyet a rendszergazda és a kontroller 4-4 millióval. Az irodai fizetési lista végén az adminisztrációért felelős titkárnők és pénztárosok szerepelnek 2,8 millióval. A fizikai dolgozók viszont még ennél is kevesebbet keresnek: szakmunkásként 2 milliót, segédmunkásként 1,5 milliót visznek haza évente.
Teljesítménytől is függ
Az igazán nagy különbségek nem az alapbérekben, hanem az összjövedelemben vannak, ami azt jelzi, hogy a vállalatok a bérezést erőteljesen a teljesítményhez kötik. A változó bér aránya ugyanakkor jelentősen nem változott tavalyhoz képest, a Hay Group 2006-os felmérései nagyon enyhe, 1-2 százalékos emelkedést mutatnak. Az eltérések pozíciótól is függnek: a Hewitt Humán Tanácsadó Kft. 2006-os kompenzációs adatbázisából kiderül, hogy a változó bér aránya akár negyven százalék is lehet a vezérigazgató esetében, a legtöbb vezetői pozícióban viszont leginkább 25 százalék a maximum. Ezzel szemben a fizikai munkakörök többségénél jellemzően nincs akkora különbség az alapbér és a teljes készpénzjövedelem között, mint a szellemi munkát végzőknél. A vállalatok túlnyomó többsége ezekben a pozíciókban nem biztosít teljesítményfüggő javadalmazást, egyedül a műszakvezetőknél gyakoribb a bónusz. Más a mozgó bér megoszlása is: fizikai munkakörökben ez nagyrészt a túlórákból és a 13. vagy 14. havi bérből áll össze, míg a vezetőknél a prémiumtól a nyereségrészesedésen át a különböző részvényopciókig terjedhet.
Sokat keresnek a fővárosban
A Hay Group felmérése szerint Budapesten évek óta kiemelkedően magasak a bérek, az itteni fizetések több mint 10 százalékkal vannak az országos átlag fölött, de Kelet-Magyarországhoz képest például több mint 20 százalékos az eltérés. A Hewitt adatai alapján is a fővárosban tevékenykedő cégek fizetnek többet, a vidéki cégekhez mérten a felső vezetők fizetése akár harminc százalékkal több lehet Budapesten.
A födrajzi helyzet mellett a cégméret és a tulajdonosi szerkezet is befolyásoló tényező a fizetéseknél. A DUIHK tanulmánya szerint amíg az 500 millió forint árbevételt elérő cégek ügyvezetőinek bére 11,4 millió forint, addig a 10 milliárd forint feletti árbevételt felmutató vállalatok ügyvezetői kétszer akkora, 20,2 milliós jövedelemmel számolhatnak. A Hewitt felmérése alapján pedig egy multinacionális cég marketing-, vagy HR-igazgatója kereshet annyit, mint egy magyar középvállalat első számú vezetője.
Jó-e a cseheknek?
Magyarországon folytatódik az a néhány éve megfigyelhető trend, amelynek köszönhetően nagyon lassan ugyan, de szűkül a magas- és az alacsony szintű bérek közötti rés – derül ki a Hay Group felméréséből. Emellett az erősödő munka-erőpiaci verseny miatt csökkenni látszik a magasan és az alacsonyan fizető vállalatok bérei közötti különbség is.
Közép-európai összehasonlításban összességében a magyar bérek második helyen, a lengyel fizetések mögött találhatóak. A DUIHK adatai alapján viszont a csehek is megelőznek minket: a vezetői pozíciókban évi 3 ezer euró a bérelőnyük, a cégvezetők viszont 15 százalékkal keresnek rosszabbul Magyarországon: 69 500 eurót a cseh 82 ezerrel szemben. A Hay Group felmérése szerint ellenben a felső vezetők itthon keresnek jobban, ez azonban adódhat a mintavétel különbségéből is. (A DUIHK 83 német érdekeltségű magyar céget kérdezett, a Hay Group pedig 300, nagyrészt külföldi tulajdonú vállalat béradatait dolgozta fel.)
