Akik hivatásnak tekintik a munkát
Az egyetértők aránya százalékban:
Uganda 70
India** 63
Kína* 62
Kenya 61
Dél-Afrika 59
Mexikó 58
Egyesült Államok 50
Szingapúr 49
Brazília 47
Egyesült Királyság 46
Szaúd-Arábia 45
Németország 37
Magyarország 33
Oroszország 24
* A kínai adatok a 30 legnagyobb városban élőkre vonatkoznak.
** Az indiai adatok az ABC társadalmi-gazdasági kategóriába tartozó, a 40 legnagyobb városi környezetben élőkre vonatkoznak.
A vizsgált országok közül Ugandában a legmagasabb azoknak az aránya, akik a munkájukat inkább hivatásnak tekintik, nem csupán munkának – a megkérdezettek 70 százaléka vélekedik így. A városi indiaiak és városi kínaiak kétharmada szintén ezen az állásponton van. Ehhez képest teljesen ellenkező tendenciákat látunk Európa egyes részein: a németeknek csak 37 százaléka, a magyaroknak mintegy harmada, az oroszoknak pedig kevesebb, mint egynegyede ért egyet a fentebbi állítással.
A legtöbb országban az embereknek csupán kevesebb, mint harmada mondja azt, hogy csak a pénzért dolgozik – a görögök azonban kivételt képeznek, 42 százalékuknak ez az egyedüli motivációja.
Dolgozni kilenctől ötig
A kelet-afrikaiak különösen ambiciózusnak tűnnek: az ugandaiak és a kenyaiak több mint 80 százaléka mondta, hogy magas pozíciót szeretne elérni a karrierje során. Ezzel szemben a magyaroknak csupán a negyede, de a briteknek is kevesebb mint egyharmada gondolkozik így.
A latin-amerikaiak körében fontos motiváció a saját biznisz, a peruiak 90, a mexikóiak 84 százaléka ért egyet azzal, hogy szeretne saját céget vagy vállalkozást alapítani valamikor, miközben a magyarok közül minden ötödik gondol csak erre. Az adatok ugyanakkor azt is mutatják, hogy sok helyen ez nem több puszta álomnál, például a nyugat-európai dolgozók közt: a britek 12 százaléka, a németeknek pedig mindössze egytizede egyben önmaga munkaadója is.
Pénz vagy stabilitás?
A különböző országokban élők megosztottak abban a tekintetben is, mennyire fontos a pénz a munkájukkal kapcsolatos elégedettség szempontjából. Míg az ugandaiaknak 67, az oroszoknak pedig 57 százaléka véli úgy, hogy a pénz a siker legjobb mércéje, addig a németek 30, a magyarok 37 százaléka ért ezzel egyet. És míg Indiában a válaszadók háromnegyede szerint fontosabb egy stabil munkahely, mint a nagy pénz, addig Nyugat-Európában – például Nagy-Britanniában és Írországban – a stabil munkahely iránti vágy alacsonyabb prioritású. Egyébként a magyar felnőtteknek is több mint fele vélekedik úgy, hogy a stabil állás fontosabb, mint a magas fizetés.
Megtalálni az egyensúlyt
Sokszor okoz gondot, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a munka és a magánélet között. A britek csaknem harmada szokott időnként munkát hazavinni, az ugandaiak fele aggódik a munkája miatt a szabadidejében is, míg a peruiak kétharmada hajlandó feláldozni a családjával töltött időt azért, hogy előrébb jusson a hivatali ranglétrán. Ez utóbbi állítás csak minden hatodik magyarra igaz.
Noha a britek kétharmada osztja azt a véleményt, miszerint sokkal fontosabb, hogy legyen elegendő szabadideje, minthogy sokat keressen, ez egyáltalán nem egy nemzetközi tendencia, a magyarok és a németek számára pont fordított a prioritás.
Ugyanakkor a tradicionális értékek sem tűnnek el. Az írek, franciák és irániak majdnem háromnegyede véli úgy, hogy a családjuk többet jelent nekik a karrierjüknél, az indiaiak 74 százaléka szerint pedig manapság fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a munka és a szabadidő között.
