„Aki kiég, az valamikor nagyon lelkesen, nagy intenzitással dolgozott. Egy céghez kerülve minden kihívásnak megpróbált megfelelni, majd egy-egy megoldás után újakat keresett magának. Egy idő után a kollégák nem veszik jó néven a túlzott lelkesedést, a cégen belüli világ megváltását, ezért jelzik, hol vannak a határok. Ez a munkatársnak belső törést okoz, elveszti kedvét, inkább tehernek érzi a munkát” – vázolta fel a kiégés egyik útját Merza Péter pszichológus, aki nem betegségként, inkább motivációvesztett állapotként tekint a burn out-ra.
A hiba a piacgazdaságban van
A kiégés másik fontos tényezője a túlzott hajtás, amit egy idő után a szervezet nem visel el. „Egyre reálisabbá váló veszély a túlterhelés. Az egyre magasabb követelményeket állító gazdasági körülmények a munkáltatókat a munkatársak egyre intenzívebb kihasználására ösztönzik” – vélte Kiss István tanácsadó szakpszichológus. A FigyelőNetnek elmondta: ez a helyzet nagy csábítást jelent azoknak, akik önmagukat a teljesítményükön keresztül tudják leginkább meghatározni. Pszichéjük ugyanakkor a túlterheléssel szemben védekezni próbál – a stresszre adott különféle reakciók formájában.
Szexuális problémákkal is járhat
Ha a kimerülésért a munkavállaló magát okolja, akkor – belső erőtől vezérelve – tovább növeli a tempót, ám a munka eredményessége nem emelkedik, inkább nyugtalanság, önbizalomhiány lesz úrrá rajta. Ha a környezetet okolja a teljesítmény romlásáért, agresszíven, dühkitöréssel is reagálhat, amivel könnyen elszigetelheti magát a munkahelyen.
A szindróma következő fázisában testi és lelki problémák is megjelennek: koncentrációs, memória-, alvászavar, szexuális problémák, magas vérnyomás, fej- és hátfájás, szív- és gyomorpanaszok. Gyakran változnak az étkezési szokások, növekszik a testsúly. A dohányzás, az alkoholfogyasztás tovább terheli az amúgy is legyengült szervezetet.
Az utolsó, a kétségbeesés szakaszában már szinte lehetetlen normálisan teljesíteni a munkahelyen, a hobbi sem okoz örömöt. Konfliktusokkal terheltté válik a családi élet, a munkahelyi és a párkapcsolat. A társasági élet szinte megszűnik, marad a magány, az élet egyre inkább elveszti az értelmét.
Veszélyeztetett rétegek: betegápolótól ügyvezetőig
Könnyen a burn out rabságába kerülhetnek például a call centerekben dolgozók, az értékesítők, az orvosok, a tanárok, a munkahelyi vezetők. Szintén veszélyeztetettek azok, akik nehezen dolgozzák fel a bizonytalanságot vagy csapatban a mások által vétett hibákat. „A kórházi nővéreknél könnyen kiégéshez vezet a sok munka és a kevés eredmény közti ellentét. Egy elfekvő osztályon dolgozó betegápoló például számos esetben azt látja, hogy ő mindent megtesz a betegek gyógyulásáért, de az nem következik be. Az anyagi elismerés elmaradása szintén erősíti a motiváció elvesztését. Újságíróknál a napi cikkírás, tévéseknél a riportkészítés okozhat burn out-szindrómát” – mondta Merza Péter a FigyelőNetnek.
Amit tehetünk ellene: vonjunk mérleget
Mi az ami segít?
1.Gőz kiengedése munka után.
2.Időkérés – akár táppénz,akár szabadság.
3.Stressznapló vezetése.
4.Keressünk apró örömöket, válasszuk szét a munkát és a magánéletet.
5.A főnök is segíthet az egyes munkafolyamatok rotálásával, reális célok kitűzésével, béren kívüli juttatásként sportolási és relaxációs lehetőség nyújtásával.
Ha a munkánkban érezzük a kiégés jeleit, gondolkodjunk el és tegyük mérlegre a pozitív és negatív tényezőket a munkahelyen: Milyen siker ér bennünket? Mi idegesít? Ha negatív irányba billen a mérleg nyelve, tanácsos új munkát keresni.
Sokat segíthet a kiégés megelőzésében egy feltáró beszélgetés pszichológussal. Ekkor ugyanis még saját erőből, gyógyszerek nélkül lehet eredményt elérni, ami erősítheti a munkavállaló önértékelését. „Nagyon ritka, hogy pszichiátriai kezelésen vesz részt valaki, végső esetben azonban gyógyszeres terápiára is szükség lehet” – tette hozzá Merza Péter.
Búcsú az irreális elvárásoktól
Az egyik gyógyítási mód a pszichoterápia. „A terápiás folyamat során meg kell tanulni a veszélyeztetetteknek önmagukra is gondolni – jellemezte a gyógyuláshoz vezető utat Kiss István. Akik a mindennapi életben nem ismerték fel, megfelelő önismereti munka során láthatják be, hogy a testi-lelki panaszok hátterében a munkahelyi, életviteli problémák halmozódása áll, a foglalkozási szerep torzulásainak hátrányos következményeitől szenvednek.
A kiút az életmód és az önmagukról való gondolkodás átszervezése, az önismeret bővítése, a saját igények, értékek, célok és elköteleződések felismerése. A kiégés hátterében legtöbbször irreális fantáziák állnak, amelyeknek nem lehet megfelelni. Nem lehetünk mindig, mindenben a legjobbak – és szinte kizárt, hogy teljesen hibamentesen dolgozzunk. Még ha azt képzelnénk is, hogy ezek a feltételei annak, hogy szeretni és tisztelni tudjanak minket mások, a realitás határait meg kell tanulnunk – állítja Kiss István.
Apró fogások
A gőz kiengedése munka után, zenehallgatás, sportolás vagy kirakatok nézegetése séta közben, találkozás a barátokkal – mindez segíthet abban, hogy munka után feltöltsük a lemerült akkumulátort.
Nem szégyen az időkérés. Nem könnyű kiszállni a mókuskerékből, de érdemes (beteg)szabadságra vagy fizetés nélküli szabadságra, menni, ha úgy érezzük, baj van. Mindez nem a gyengeség jele, hanem segít az energiafeltöltésben és az új motiváció megtalálásában.
Stressznapló vezetése. Talán megmosolyogtató, de nyugat-európai szakértők szerint hatékony, ha rendszeresen írjuk, egy munkanapunkon milyen stressznek voltunk kitéve, mi zavart a leginkább, mit viseltünk nehezen. A konkrét esetek lejegyzése a pszichológusnak, pszichiáternek is segítéségére lehet. Szintén jól jöhetnek a feljegyzések, ha a munkahelyi vezetőhöz fordulunk és kérjük, változtasson a zavaró munkahelyi körülményeken.
Keressünk apró örömöket. Próbáljuk meg szétválasztani a munkát és a magánéletet. Ha egy-egy hétvége alatt képesek vagyunk feltöltődni, akkor jó úton járunk. Ha azonban hosszabb távon szeretnénk munkahelyünkön dolgozni, akkor örömünket újra meg kell találni a munkában.
A főnök is segíthet. A munkahelyi vezető az egyes munkafolyamatok rotálásával, kollégák munkájának anyagi és erkölcsi elismerésével, reális célok kitűzésével, béren kívüli juttatásként sportolási és relaxációs lehetőség nyújtásával tehet sokat a munkatársak kiégése ellen.
