A rendszerváltás óta nagy változáson mentek át az önéletrajzok is. Lassan kiszorul a folyó szöveggel írt „1967-ben születtem Balassagyarmaton…” kezdetű forma, a helyét pedig az amerikai típusú, kronológiailag visszafele listázó curriculum vitae (cv) veszi át. Sőt, megjelent a legújabb, az egységes európai típusú önéletrajz. „Míg a kilencvenes évek elején a leíró jelleg dominált, mára az önéletrajzok 99 százaléka vázlatos formában készül” – jellemezte a trendet Tóth László, a TranSearch Hungary fejvadászcég ügyvezető igazgatója.
Az önéletrajzunk valójában egy személyes marketingbrosúra – mondta a FigyelőNetnek Juhos Andrea, a DBM Hungary ügyvezetője. Hozzátette, hogy nem létezhet egy adott önéletrajzunk. „Mindig a megpályázott álláshoz, az adott elvárásokhoz kell igazítani a leírtakat, azt kell mutatni, hogy rendelkezem azzal, amit ők keresnek” – tette hozzá. A pályázók sokszor elkövetik azt a hibát, hogy nem veszik figyelembe, mit vár el tőlük a másik, hanem a számukra fontos dolgokat akarják közölni. Más a helyzet, ha nem egy konkrét állásra jelentkezünk, hanem egy adatbázisba, például egy fejvadászcéghez. Ilyenkor inkább arra kell törekedni, hogy minél szélesebb módon írjuk le, mit csináltunk eddig.
Lényeges apróságok
Mit ne tegyünk:
1. Ne legyen túl hosszú az önéletrajzunk, felesleges feltüntetni az általános iskolát, de a középiskola sem mindig fontos.
2. A fontos dolgokat – évszám, cégnév – emeljük ki félkövérrel, így áttekinthetőbb lesz.
3. Ha nem muszáj, ne jelöljünk meg fizetési igényt.
4. Sokéves munkatapasztalatnál kihagyható a középiskola, de talán az egyetemi végzettség is. Csak akkor jelöljük, ha neves intézményben végeztünk.
Ha fizetési igényt is meg kell jelölni az önéletrajzban, annak a veszélynek tesszük ki magunkat, hogy túl sokat írunk. Az összeg ugyanis szűrőként működik, ha sokallják, félre is teszik a papírunkat. ezért inkább ne írjuk bele. Az önéletrajzok másik kényes pontja a fotó lehet, az Amerikai Egyesült Államokban akár diszkriminációnak is minősülhet, hiszen a képről rögtön látszik a bőrszín, de akár a testsúlyra is lehet következtetni. A hazai álláshirdetésekben nem mindig kérnek fotót, ezért nem muszáj csatolni, de ha megtesszük, mindenképpen üzleti képet keressünk, ne szabadidős fotót. Arra ügyeljünk, hogy ha esetleg faxon kérik az önéletrajzot, ne küldjünk mellé fotót, hiszen úgysem lesz jó a kép. Bár ez ma már ritka, az álláshirdetésekre szinte mindenki e-mailben kéri a bemutatkozást. „A cégünk mindig kér fotót, de sok esetben nem csatolnak a jelentkezők, úgy látszik, ez még nem gyökeresedett meg itthon” – mondta Tóth László.
Juhos Andrea szerint az életkort szívesen beírják a magyar álláskeresők, pedig ez nem annyira lényeges, mert a tanulmányok dátumából úgyis ki lehet következtetni. „De rosszul is elsülhet: ha a HR-es 35 év alatti embert szeretne, és a mi életrajzunkban ott szerepel az elején a kor, tovább sem fogja olvasni” – figyelmeztetett a tanácsadó. Ugyanígy kevésbé releváns a családi állapot és a hobbi: utóbbit csak akkor említsük, ha valamiért nagyon különleges. Ha rendszeresen lefutjuk a maratoni távot, abból a felvételiztető már tud következtetni arra is, hogy kitartóak vagyunk. A korábbi munkahelyünkön elvégzett céges tréningek sem mindig lényegesek: ha sok van belőlük, inkább csak azokat tüntessük fel, amik a megcélzott állás szempontjából fontosak lehetnek.
Melyik a jobb sorrend?
A rendszerváltás óta nálunk is elterjedt az amerikai típusú önéletrajz. Ez, a közhiedelemmel ellentétben, nemcsak a vázlatos formát jelöli, hanem azt, amikor „visszafelé” közöljük az információkat, a legfrissebbet téve előre. Különösen akkor hasznos ez, ha hosszú az életpályánk: a kiválasztást végző szakembernek nem lesz türelme végigolvasni mindent, kezdve a középiskolai tanulmányokkal. Juhos Andrea szerint ez utóbbi már nem is olyan fontos, ha azóta több munkahelyen megfordultunk. „Inkább csak akkor tüntessük fel, ha valamilyen neves magyar intézményben végeztünk, például a Fazekas Mihály Gimnázium matek tagozatán.” Tóth László véleménye eltérő. „Jobb az életpályáját az elejétől látni. Fontos, hogy mit csinált valaki legutóbb, de az is, hogyan jutott odáig, például hogyan kapott egyre fontosabb feladatokat.” A TranSearch Hungary fejvadászcég ügyvezető igazgatója hozzátette, az önéletrajzok fele ma már kronológiailag visszafelé íródik. A fejvadász az önéletrajztípusokról azt is elmondta: az adatbázisokat építő cégektől érkező cv-k struktúrája sokszor áttekinthetetlen, nehezen olvasható, az abban használt sablonok felesleges információkat is tartalmaznak.
Az elmúlt években megjelent a közös európai önéletrajz forma, az Europass is, de kérdés, mennyire fog elterjedni. Tóth László szerint a hozzájuk érkező önéletrajzok 10-15 százaléka ilyen, és ez az arány nőni fog a következő években. „Kényelmesebb így sablonok segítségével megírni az anyagot, mint egy teljesen újat kitalálni, úgyhogy szeretni fogják a használók.” Juhos Andrea ezzel szemben azt mondja, hogy elég bonyolult a felépítése, így ő csak akkor ajánlja, ha valaki uniós posztra pályázik.
Tipikus kihagyások
Míg sokan részletesen leírják, milyen munkakört töltöttek be, gyakran kimarad, hogy pontosan mit jelent az adott cégnél az a munkakör. Egy marketingmenedzser például irányíthat három, de akár harminc embert is. Ha leírjuk, mit takart a munkakörünk, és pontokba szedjük a feladatokat, máris árnyaltabb a rólunk kialakított kép. És ha biztosra akarunk menni, írjunk le egy megvalósított ötletet, projektet, amiben részünk volt, és sikereket hozott a cégnek. „Ebből a szempontból egyre inkább javulnak az önéletrajzok, sok konkrét információt tartalmaznak” – mondta Tóth László.
A munkaköri bizonytalanság mellett sokszor a korábbi munkahelyünk is ismeretlen a hr-es előtt. „Ezért adjunk meg pár információt: mi a profilja, a fő tevékenysége, hányan dolgoznak ott” – javasolta Juhos Andrea. Sőt, publikus pénzügyi adatokat is közölhetünk, hogy ne kelljen keresgélnie a kiválasztónak.
Motiváció a cégnek
Motivációs és kísérőlevél gyakran összemosódnak. Utóbbi pár soros levelet jelöl, ami szinte csak a kapcsolatfelvételre szolgál: azt kell leírni benne, hol olvastuk a hirdetést, és pár szót magunkról és a megpályázott állásról is írhatunk. A motivációs levélben, nevéhez hűen azt kell megfogalmazni, mi motivál engem, és hogy miért lenne jó a cégnek, ha ott dolgoznék. „Sokan küldenek motivációs levelet, de rossz tartalommal” – mondta a TranSearch ügyvezetője. A legtöbben azt írják le, menyire kiválóak, szorgalmasak és fegyelmezettek. „Ez hidegen hagy, hiszen ezt majd én döntöm el a személyes beszélgetésen. Sokkal érdekesebb, hogy a jelölt milyen pozícióban gondolkodik, milyen cégnél képzeli el a jövőjét.”
