Ez még vállalható lenne kompromisszumként – jegyezte meg Szabó Endre, és hozzátette: a szakszervezetek is elismerik, hogy tenni kell valamit a költségvetési hiány csökkentéséért, a gazdasági stabilitásért.
A kormányzat sajtótájékoztató előtti egyeztetésen csak a bérrendszerben lévő soros előléptetések béremelését ajánlotta a jövő évre, amely 0,2 százaléknak felel meg. Az idei áprilisi béremelés áthúzódó hatása a jövő évben 1,2 százalékot jelent, de ez nem ad lehetőséget a következő évben a bérfejlesztésre – hangsúlyozta Szabó. Ezért mondják, hogy a kormányzat ajánlata a jövő évre nulla százalék bruttó béremelés.
A szakszervezetek által kért 6,5 százalékos bruttó keresetemeléshez körülbelül 40 milliárd forintra lenne szükség a költségvetésben. Ez egy nettó érték, mert a kifizetett bérek kétharmad része személyi jövedelemadóban, illetve áfában visszajön a költségvetésnek. Mindez tehát annyit jelentene, hogy a közszféra finanszírozását nem a bejelentett 300 milliárd forinttal, hanem 260 milliárd forinttal kellene csökkenteni a jövő évben az idei évhez képest.
Fehér József, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke elmondta: határozottan visszautasítják azt az érvelést, hogy a közszféra a legfőbb oka a költségvetési hiánynak, a gazdasági gondoknak. Szerinte a közszférában az elmúlt néhány évben sem volt magasabb a keresetemelés az indokoltnál, a szükségesnél.
Szabó megjegyezte, hogy miközben a közszférában 10 ezres elbocsátásokat tervez a kormány, így a továbbra is ott dolgozóknak jelentős többletfeladatai lesznek, a kormányzat ajánlata szerint azonban mindez nem honorálható majd a legkisebb keresetemeléssel sem.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
