Bár az MBA-képzés az Amerikai Egyesült Államokból indult, a toplistát második alkalommal vezeti spanyol egyetem. Többek között azért, mert a rangsorkészítés egyik legfontosabb szempontja volt a végzettek elhelyezkedési aránya és kezdő fizetése. Előbbi a spanyol intézmény MBA-képzésében 100 százalék, azaz a végzettek mindegyike elhelyezkedett három hónappal az oklevél kézhezvétele után. Ugyan 2005-ben mindössze 96 százalékos volt ez az arány, de a navarrai egyetem végzősei nem panaszkodhatnak, mivel akkor az átlagfizetésük évi 142 ezer dollár volt. Ha csak a kereseteket nézzük, akkor is európai intézmény áll az MBA-rangsor élén: a brit Ashridge végzettjei átlagosan 243 000 dollár (65 millió forint) éves fizetésre számíthatnak.
Ennek ellenére az amerikai egyetemek még mindig fölényben vannak, az első tízbe mindössze egy másik európai egyetem került, a svájci Institute for Management Development. A tengerentúliaknál nemcsak hamarabb létezett üzleti képzés, hanem jobban működik a végzetteket összefogó alumni program is. Ráadásul az egykori hallgatók bőkezűen adakoznak is egykori iskolájuk alapítványába. Philip Knight, a Nike „atyja” például nemrég a Stanfordnak ajándékozott több mint százmillió dollárt.
Hazai helyzet
Vezetőképzőként emlegetik az MBA-, teljes nevén a Master of Business Administration képzéseket. Nem érdemes azonban másoddiplomaként tekinteni rá, és nekikezdeni rögtön az első diploma megszerzése után, mert a munkahelyi tapasztalat nem csak ajánlott, hanem a legtöbb helyen felvételi követelmény is. Így inkább azoknak érdemes elvégezni ezt a továbbképzést, akik általános vezetői képességeiket szeretnék továbbfejleszteni. A képzés sem itthon, sem külföldön nem olcsó, általában több millió forintot kell kifizetnie a hallgatónak, vagy az őt „küldő” vállalatnak. A hazai MBA-képzések többsége még mindig magyar nyelvű, de a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Közép-európai Egyetemen, a Számalk és a Durham Business School, valamint a Webster University és a Szent István Egyetem szervezésében angol nyelven is indulnak kurzusok. A hazai képzések elismertsége azonban igen kétséges, fejvadászok szerint a hazai vállalatoknál még mindig inkább a valódi életben szerzett munkatapasztalat a fontos. Emellett az iskolák között is nagy a különbség, a munkaadók pedig nem mindig tudják eldönteni, hogy melyik igazán jó.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
