Mit derít ki mindebből a fejvadász? Hogyan készülhet a váratlan helyzetekre a pályázó? Mi történik, ha éppen munkaidőben érkezik hívás állásügyben? Három szempontból jártuk körül a kérdést.
A fejvadász szemével: árulkodó jelek
„Az állásinterjúra való behívás előtt alkalmazzuk a telefonos megkeresés módszerét” – mondja Marosi Péter fejvadász, a Gradus személyzeti tanácsadó ügyvezető igazgatója. Általában a beérkezett önéletrajzban szereplő mobiltelefonszámot tárcsázzák. A bemutatkozás után mindig megkérdezzük, alkalmas időpontban hívták-e a pályázót, ha mégsem, akkor munka után, az esti órákban vagy egy számára alkalmas időpontban visszahívják.
„Nagyon sok minden kiderül az első beszélgetésből: bemutatkozik-e a jelölt, mennyire van képben a megpályázott állással kapcsolatban, emlékszik-e, mire pályázott pontosan” – mondja a tanácsadó. Szintén megmutatkozik, ki mennyire lelkes. Ha interjúidőpontot ajánlunk, azonnal igent mond-e, vagy hezitál és gondolkodik az ajánlaton.
Az első beszélgetés arra is alkalmas, hogy az önéletrajzban nem teljesen kifejtett elemeket, szakmai állomásokat pontosítsák a felek. Sokat elmond, ha az önéletrajzban fehér foltnak nevezett lyukakra rákérdez a fejvadász. Tud-e a megkérdezett határozott választ adni? Ugyancsak könnyen mérhető egy telefonos szondával a nyelvtudás. „Vannak ugyanis pozíciók, amelyekben bizonyos szintű nyelvtudás alapfeltétel. Ha ez nincs meg, nem érdemes az időt pazarolni személyes interjúval. Éppen ezért ekkor telefonon is teszteljük a nyelvtudást” – magyarázza Marosi Péter.
A karriertanácsadó szemével: így hozzuk ki a maximumot
Hogy néz ki mindez a munkavállaló szemével? Az első telefonos egyeztetésről Cservenyák Tamás, a DBM Magyarország ügyvezető partnere elmondta: ha hívás érkezik, és éppen nem alkalmas az idő beszélgetésre – például metrón vagyunk vagy az utcán, esetleg egy fontos feladat megoldása közben – az udvarias bemutatkozás után kérjünk későbbi hívást vagy kérjük el a hívó fél telefonszámát és hívjuk vissza egy megbeszélt időpontban. A karriertanácsadó lényegesnek tartja egy álláskeresési napló vezetését. Ebben szerepelhet, mikor, milyen pozícióra, mely céghez pályáztunk. Nagyon kellemetlen lehet, és árulkodó, ha a fejvadász hívásakor nem tudjuk, melyik álláshirdetésről van szó.
Cservenyák Tamás tanácsa az álláskeresőknek: „Ha nem tudjuk azonosítani a megpályázott pozíciót, időt nyerhetünk és képbe kerülhetünk, ha megkérdezzük a hívó és a cég nevét. Első hallásra sokan nem tudják megjegyezni, ki keresi őket, ezért nem számít udvariatlanságnak a visszakérdezés.
Az is előfordulhat, hogy nem jelentkeztünk álláshirdetésre, hanem a fejvadász a direkt megkeresés módszerével veszi fel velünk a kapcsolatot. Mi a teendő egy ilyen váratlan hívás esetén? A karriertanácsadó szerint semmiképpen sem az elutasítás. „Ne tekintsük tolakodásnak, ne tudakoljuk tőle, honnan tudta meg a számunkat, mert udvariatlan gesztusok esetén biztosak lehetünk abban, legközelebb nem keres meg. Kérjük a pozíció, az elvárások részletesebb leírását, elmondását. Ha úgy gondoljuk, nem érdekel az állásajánlat, mert egyáltalán nem vág a profilunkba, udvariasan utasítsuk vissza, és köszönjük meg a hívást, ne raboljuk egymás idejét. Ha valamennyire a profilba illik, itt is tanácsos nyitottnak lenni egy személyes találkozóra. Mutassunk rugalmasságot, menjünk el egy személyes beszélgetésre, ugyanis minden információt telefonon keresztül nem lehet megtudni és a személyes ismeretség bővítése miatt is jól jöhet egy találkozó. Elképzelhető, hogy egy másik pozíciót ajánlanak, a tudás és a készségek felmérése alapján”, javasolja Cservenyák Tamás.
A munkajogász szemével: lehet a munkahelyen egyeztetni
A telefonos kapcsolatfelvétel problémás pontja, ha a munkahelyen, munkaidőben érkezik a megkeresés. Megteheti a fejvadász? Nem érheti baj az éppen a cégtől távozni készülő, de még ott dolgozó munkavállalót?
„Nem ütközik jogszabályba, ha a fejvadász munkahelyén felhívja az álláskeresőt és kapcsolatfelvételt kezdeményez” – nyugtatja meg a feleket dr. Lőrik Erzsébet ügyvéd, munkajogász. Ha azonban egy konkurens cég próbálja elcsábítani az éppen dolgozó munkaerőt, ez már etikai problémát felvethet. „Hosszabb telefonbeszélgetés, telefonos interjú, interneten adatlap kitöltése, pályázati anyag összeállítása és elküldése munkaidőben azonban problémás lehet. Főleg, ha szerepel a munkaszerződésben az a kikötés, hogy munkaidőben nem lehet a munkához nem kapcsolódó tevékenységet végezni”, jegyzi meg a munkajogász.
Ugyancsak problémát okozhat, ha a munkahelyre nem lehet saját mobiltelefont bevinni és a munkavállaló a fejvadásszal azon egyeztet munkaidőben. „Nem túl gyakori ez a kikötés, gyártósori dolgozóknál jellemző, ahol a precíz munkavégzésnek alapja, hogy ne zavarják őket munkavégzés közben”, véli dr. Lőrik Erzsébet.
Amennyiben vezető állású dolgozót keresnek meg így telefonon, a rájuk vonatkozó eltérő szabályok miatt, mivel nehezebben választható el a munka- és a pihenési idő, így ott még akár a telefonos interjú is megengedettnek minősülhet.
