Pénzügy

A realitással szembesítik az elbocsátott közszolgákat

A központi közigazgatásból elbocsátottaknak létrehozott szolgáltató centrumban először a lelki megrázkódtatás kezelésén és a munkaerő-piaci realitások megismerésén esnek túl az álláskeresők. Azután jön a konkrét állásmustra.

Eddig közel nyolcszáz, a központi közigazgatásból elbocsátott munkavállaló kereste fel személyesen vagy telefonon azt a kísérleti jelleggel elindított szolgáltató centrumot, melyet kifejezetten részükre hozott létre az Állami Foglalkoztatási Szolgálat egy hónappal ezelőtt, elhelyezkedésüket megkönnyítendő. Az iroda ideiglenes létrehozása nem tűnik haszontalan ötletnek, derült ki abból a beszélgetésből, melyet a FigyelőNet folyatatott az iroda munkatársaival.

Mi is az az önéletrajz és mik a realitások?

Az államigazgatásból távozók nincsenek képben, nincsenek friss, naprakész információik a hazai munkaerőpiacról, többüknek még egy használható önéletrajz megírása is gondot okoz, kezdte a helyzetkép ecsetelését Tóth Edit munkavállalási tanácsadó, egyike annak a három szakembernek, akik abban a szolgáltató centrumban dolgoznak, melyet a már elbocsátott közszolgák részére hoztak létre. Az állásukat vesztetteknek emellett az önbizalmuk sincsen a topon, folytatta Tóth Edit, sokuk megbántott, sértett. Az elsődleges feladat tehát, a megnyugtatásuk. Ki kell alakítani az egészséges önbizalmat, mely a sikeres önmarketing alapja.

Másik oldalról idealisztikus elképzeléseket táplálnak a munkaerőpiaccal, a versenyszférával kapcsolatban, ezért le kell őket hozni a realitások talajára. A magasról jött, jól képzett emberekre ez fokozottan igaz, ők nehezen adják alább az igényeiket. Első körben tehát a versenyszférába való sikeres integrálódás érdekében meg kell változtatni az emberek mentalitását, ki kell alakítani bennük a szolgáltatói attitűdöt. Alapvető fontosságú továbbá, hangsúlyozta a szakértő, hogy a jelölteket ráhangolják: vegyék igénybe informális kapcsolataikat az álláskeresésben, a versenyszférában, ha pedig ilyen nincsen, akkor alakítsák ki saját kapcsolati hálójukat, networkjüket. Készítsenek egy portfoliót, vegyék fel cégekkel a kapcsolatot.

Erősségekre fókuszálnak

Ha a „lelki” képzésen túl vannak, következhet az elméleti munka. A felkészítés egy anamnézissel kezdődik, a tanácsadó és az ügyfél közösen felmérik az álláskereső erősségeit, gyengeségeit, majd körvonalazzák azt a területet, ahol elhelyezkedhet vagy átképzésben vehet részt. Ez történhet csoportosan is, ha egyszerre többen – volt erre példa – keresik fel a centrumot, illetve a tanácsadó is kiszáll, ha nagyobb közösség igényli. A legsokoldalúbb a személyes konzultáció, mely során egy hosszabb, alaposabb beszélgetést folytatnak, és akár többfordulós is lehet. Eddig ötvenen vettek részt ilyenen. Tóth Edit fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az iroda megfelelő háttérszolgáltatással is rendelkezik, például pszichológussal, ezért a tanácsadók nem lépik túl saját kompetenciájukat.

Nyelvtudás nélkül nehéz

A modern kialakítású iroda – melyet vidófelvételünkön megtekinthet – egy légtérben működik a külföldi munkaközvetítésre szakosodott Eures irodával, így az elbocsátottak rögtön a külföldi munkalehetőségekről is tájékozódhatnak. Ez elsősorban a fiatalabbakat érinti, az idősebbeknél ugyanis nem jellemző a nyelvismeret. Ezzel jelentősen szűkülnek a munkaerő-piaci esélyeik, teszi hozzá sietve Tóth Edit. Előfordul, hogy végzettség és tapasztalat alapján megfelelne valaki egy adott munkakörbe, például egy multinacionális vállalatnál, de a nyelvismeret hiánya miatt, mely ma már alapkövetelménynek számít egy multinál, nem jut alkalmazáshoz. Pedig a cégek növekvő érdeklődést mutatnak az irányításban, vezetésben jártas dolgozók iránt. Legutóbb a Suzuki jelentette be, hogy várja a közszférából elbocsátottakat, néhány napja pedig a Sparral írt alá foglalkozatási szerződést az ÁFSZ. Nemben és életkorban kiegyenlített a mezőny, a diplomások azonban többségben vannak a középfokú végzettséggel rendelkezőkkel szemben. Az érdeklődők javarészt államigazgatási, közgazdasági, jogi vagy bölcsész végzettségűek.

Csak egyharmaduk lesz tényleg munkanélküli

Az elbocsátottak egy része korengedményes nyugdíjazását kéri, mások igénybe veszik a prémiuméveket, vagy tartalékos állományba vonulnak. Az összes érintett durván fele jelenik meg az ellátórendszerekben, és végül egyharmada szorul általában ellátásra – beszélt Schranz Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szóvivője az eddigi tömeges elbocsátások tapasztalatairól. A mostani kép valószínűleg kedvezőbb lesz a szolgáltató centrum miatt. Az iroda ugyanis kifejezetten megelőző munkát fejt ki, ügyfeleik felmondási ideje még ketyeg, a cél, hogy a felmondási idő leteltével – hat hónap – ne kerüljenek a munkaügyi ellátórendszerbe, hanem korábban találjanak állást, vagy kapcsolódjanak be valamilyen képzésbe.

Hárman vannak

Az eddig az irodával kapcsolatba lépett nyolcszáz jelentkező meg is közelíti azt a számot, melyről a szóvivő beszélt, hiszen durván 2200 közigazgatásban dolgozó kapta meg a felmondó levelét, a legtöbben augusztus elején. Egyelőre a központi közigazgatásban dolgozók létszámát karcsúsították, szeptembertől-októbertől azonban újabb leépítési hullámra lehet számítani, mely már országos szinten érezteti a hatását. Ezzel még nincs vége, jövő januárjában még egy nagyobb hullám várható, de a tervezett tizenháromezer alkalmazottat érintő elbocsátások várhatóan csak 2008 végén fejeződnek be. A részükre folyamatosan hoznak létre régiónként hasonló központokat, ígérik az illetékesek, a régiós igényeknek megfelelően. Erről a helyi munkaügyi központok döntenek. A közeli létszámleépítés ellenére konkrétumok még nincsenek. A pletykák szerint a következő iroda még Budapesten nyílik, várhatóan a hónap végén. Egyelőre azonban a Szeszgyár utcában működő kísérleti iroda három alkalmazottja foglakozik az ügyfelekkel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik