A kormány arra hivatkozik, hogy meg akarja szüntetni a jelenlegi merev, a teljesítményt kellőképp el nem ismerő foglalkoztatási rendszert a közszférában is, ezért alapvetően a bértömeg-gazdálkodáson alapuló konstrukciót akarnak bevezetni a közoktatásban, az egészségügyben, a szociális és a kulturális intézményeknél. Habár a menetrend szerint augusztusban kellene dönteni az intézkedésről, a munkaügyi minisztériumnál a normaszöveg elkészítését csak szeptemberre ígérik – írja a lap.
A kormány nem egyértelmű döntései miatt teljes a zűrzavar a szakszervezetek szerint. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint többek között nem egyértelmű, hogy a kormány csak felfüggesztené a bértábla hatályát vagy meg is szüntetné azt. Varga László hangsúlyozta: elképzelhetetlennek tartják, hogy közszolgálati típusú munkahelyeken ne közjogi munkaviszonyban és ne garantált minimumbérért dolgozzanak az alkalmazottak, azt pedig a bértábla garantálja.
Az, hogy a kormány megpróbálja nagymértékben lazítani a közszféra foglalkoztatási feltételeit, a gyesen, gyeden lévők szempontjából akár jó is lehet – mondta az újságnak Kerpen Gábor, a Liga közalkalmazotti alelnöke, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szerinte inkább az a baj, hogy miközben a közalkalmazotti bértábla megszüntetésének indoka az, hogy megfizethessék, külön díjazhassák a minőségi munkát, a valódi cél a közszféra létszámának radikális csökkentése, és az, hogy ne kerüljön ilyen sokba a közfeladatok ellátása.
Az alelnök szerint egyebek mellett nincsenek kidolgozva a minőség normái sem, márpedig a dolgozónak tudnia kell, hogy minek alapján értékelik a munkáját. A bértábla megszüntetése szerinte egyébként rendkívüli bizonytalanságot kelt a közintézményekben dolgozók körében.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
