Miből áll az összpontszám?
Tavaly lépett életbe az új érettségi rend-szer, amely kiváltotta az addigi felvételi vizsgát, így a felső-oktatásba készülők csak egyszer vizsgáz-nak, és ebből szá-mítják a szerzett és a hozott pontokat is. Minden tárgyból közép- vagy emelt szinten lehet vizs-gázni, a nehezebbért viszont a legalább hármas eredménynél többletpont jár. A felsőoktatási intéz-mények vizsgatár-gyakat határoznak meg, ezek érettségi eredményéből kell kiszámolni a szerzett pontokat. A hozott, szerzett, és többlet-pontok összege adja ki a végleges pont-számot, ami többféle is lehet, például akkor, ha valaki több szakra jelentkezik és eltérnek a vizsga-tárgyak. Hozott pon-tok: ahogy régen, öt tantárgy két év végi eredménye és az érettségi átlagának kétszerese adódik össze 50+10, azaz 60 ponttá. Szerzett pontok: egy vagy két tárgy érettségi eredménye alapján számolják. A vizsga-tárgyak szakonként változnak, de néhány nyelvszak kivételével mindenhol közép-szintűek. A maximá-lisan megszerezhető pontszám itt is 60. Többletpontok: emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért kötele-ző adni, de sok intéz-mény tudományos munkáért, szakképe-sítésért is ad pontot. Ezek összege maxi-mum 24, így a megszerezhető pontszám 144. Böngésszen a tavalyi ponthatárok között! >
Megreformált pontszámítási rendszer
A bejutáshoz szükséges minimumpontok nagyságát a diákok által megszerezhető pontok számítása befolyásolja elsősorban. A tavalyi érettségizőket az háborította fel, hogy a korábban maturálók egy joghézag miatt ugyanabból a tárgyból közép- és emelt szintű vizsgát is beszámíthattak egyszerre. Idén ez már nem fordulhatott elő, de az sem, hogy emelt szintű érettségiért járó többletpontokat számíthassanak be „oda nem illő” tárgyakból. 2006-tól ugyanis csak azért az emelt szintű érettségiért jár a többletpont, amelyből a jelentkező szerzett pontjait számítják. Változott idén a minimum pontszám is: alapszakra 78 pont alatt senkit sem vesznek fel, a felsőfokú szakképzésben pedig 72-nél húzták meg a határt. Ez persze a legtöbb esetben kevés, lévén 144 pont a maximálisan megszerezhető.
„Hamar alkalmazkodtak a diákok és a szülők az új rendszerhez” – mondta a FigyelőNetnek Klinghammer István, az ELTE rektora. Hozzátette, az egyetem három gyakorló gimnáziumából nem kaptak hírt semmilyen problémáról: „Tudomásul vették, hogyha jó helyen akarnak továbbtanulni, emelt szintű érettségire és nyelvvizsgára is szükség van.”
Idén kevesebb pont is elég lehet
Nem csak a pontszámítás befolyásolja azt, mennyire lesznek magasak a ponthatárok egy évben. „Attól is függ a ponthatár, hogy hány pontja van a felvételizőknek, márpedig az idei érettségik rosszabbak lettek a tavalyinál” – mondta a FigyelőNetnek Kerekes Gábor. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) igazgatója azt várja, nem fognak emelkedni idén a pontok, de biztosat csak a vonalhúzás, július 26-a után mondhat. Akkor határozzák meg a pontszámokat egy program segítségével. Az algoritmus egyszerre vizsgálja a jelentkezők pontszámát, a szabad helyeket az egyetemeken és azt is, hanyadikként jelölte meg valaki az adott szakot, majd kialakítja a végleges sorrendet. A felvételi eredményt még aznap éjjel SMS-ben is megkapják a jelentkezők, hivatalossá azonban akkor válik, amikor az egyetem vagy főiskola is levelet küld.
Az államilag finanszírozott keretszám nem változik idén, ugyanúgy 62 ezren kerülhetnek be a – még egy darabig – nem fizetős képzésre. A keretszám eloszlása azonban módosul: többen kerülhetnek be a természettudományi, műszaki és orvosi képzésbe és kevesebben lesznek a jogi, közgazdasági és bölcsészkarokon. „Ez is eredményezhet pontszámnövekedést, vagy -csökkenést, ahova több ember kerülhet be, ott alacsonyabbak lehetnek a ponthatárok, ahol kisebb a keretszám, nőni fog” – mondta Kerekes Gábor. Hozzátette, az is befolyásolhatja az egyes szakokon a ponthatárokat, hogy idén már a korábbi négyszáz helyett csak 108 alapszak közül választhattak a jelentkezők, tehát egy szakra többen jutnak be.
Idén már 17 ezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba mint 2005-ben: összesen 132,5 ezren, ez azonban nem igazán befolyásolja a ponthatárokat. „Az érettségizők száma alig csökkent, inkább a másoddiplomás, levelező képzésekre jelentkeztek kevesebben” – mondta az OFIK igazgatója. Hozzátette, aki tovább akart tanulni, az az elmúlt években már bekerült valamelyik diplomásoknak meghirdetett szakra, ezért is jelentkeztek most kevesebben.
Mit gondolnak a diákok?
A Felvételi Informá-ciós Szolgálat felmé-rése szerint a diákok nem túl optimisták, a megkérdezett közép-iskolások egyharma-da szerint az érett-ségi után egy évvel veszik csak fel a felsőoktatásba. Csaknem a fele, 46 százalékuk azonban azt reméli, bejut idén valamelyik egyetem-re vagy főiskolára. A felvi.hu honlapján szavazók sokkal derűlátóbbak: mnd-össze 12 százalékuk gondolja úgy, hogy idén csak a pótfe-lvételiben remény-kedhetnek, a negyven százalék pedig egyenesen úgy gondolja, az első helyre azonnal esélyes.
Átlagosan 10-20 százalékkal csökkent a jelentkezői létszám a felsőoktatási intézményekben, de vannak a tavalyinál népszerűbbek is. Például a rangsor nyolcadik helyezettje, a Semmelweis Egyetem, ahova nagyjából ugyanannyian szeretnének járni mint 2005-ben.
Nincs jelentős változás a legnépszerűbb intézmények rangsorában sem, az első négy helyezett ugyanaz, mint egy éve. A magasan vezető ELTE-re az összes jelentkező több mint egytizede, 14,5 ezren adták be lapjukat. A második és a harmadik legkedveltebb intézmény idén is a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem, közel tíz-tízezer jelentkezővel. Az élbolyban azonban megtalálható a Debreceni Egyetem, a Műegyetem, a Miskolci Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is. A tízes listára mindössze két főiskola tudott felkerülni, a Budapesti Gazdasági Főiskola a hatodik, a Nyíregyházi Főiskola a tizedik helyre.
A legkedveltebb karok listáját is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti: csaknem ötezren szeretnének a bölcsészkaron tanulni szeptembertől, amellett hogy a jogi és a gyógypedagógiai kar is felkerült a listára. A bölcsészkarok máshol is népszerűek: a tízes listán szerepel a pécsi, a szegedi és a debreceni filoszképzése is. Az ELTE BTK-t a BGF kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi kara követi, de nagyon sokan választották a Rendőrtiszti Főiskolát is – összesen 2418-an.
